Mélybe csúsztak a lakásépítések
Az adatokat nyilvánosságra hozó statisztikai hivatal megjegyzése szerint ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem. A következő években várható tendenciákat illetően fontos tényként említi a KSH: az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál (15 százalékkal), a többi évben általában nagymértékben meghaladta azt. Tavaly ugyan lényegében azonos volt az építkezések és az engedélyek száma, de maga az engedélyszám olyan alacsony, hogy ez még messze nem jelzi a folyamat kedvező megváltozását.
Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 48, illetve 44 százalékkal. A többi városban 35 százalékos visszaesés következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Szinte minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. Egyedül Veszprém megyében mutatott – 30 százalékos – növekedést a lakásépítések száma, ezt a devecseri és kolontári újjáépítések magyarázzák.
Szerte az országban mérséklődött az építési kedv, ám a fővárosban kifejezetten drámaira fordult a helyzet: itt a lakásépítési engedélyek száma 56 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozásokat tömörítő szervezet, az ÉVOSZ most elkészült helyzetértékelése sem túlságosan szívderítő: az 500 cég megkérdezésén alapuló felmérésükből kiderül, mára a magánmegrendelések szinte teljesen eltűntek, az építőtársaságok zöménél az értékesítés nettó bevétele tovább csökkent. A válaszadók több mint felénél az árbevétel-arányos jövedelmezőség nem éri el a 2 százalékot. Az üzleti tevékenységet leginkább akadályozó tényezőként a többség a megrendelések hiányán túl a megrendelők fizetőképtelenségét említette.
Az „elvárt béremelés” intézménye miatt a társaságok nagy része átlagosan 4 százalékkal kénytelen az idén emelni a bruttó béreket, ez a lépés sok helyen létszámleépítéssel jár. Azok a cégek viszont, amelyek meg akarják tartani a szakgárdájukat, a béremelést csak a jövedelmezőség rovására tudják véghezvinni.
A vállalkozások nehéz helyzetét az is súlyosbítja – válaszolta megkeresésünkre Koji László, a ÉVOSZ alelnöke –, hogy az elmúlt évekhez képes sem a feketemunka, sem a lánctartozás nem csökkent. Figyelemre méltó, hogy ebből a szempontból a közeljövőben kevés kivételtől eltekintve nem számítanak javulásra a cégek. Bíznak viszont abban, hogy – a közbeszerzési törvény januártól hatályba lépő módosításának is köszönhetően – az állami, önkormányzati beruházások, közmegrendelések mértéke növekszik, és sokan azt is remélik, sikeresek lesznek exportnövelési terveik, s ezzel tudják kompenzálni árbevétel-kiesésüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.