Titkok és hazugságok a munkahelyen - blog
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA munkavállalók között ezzel szemben számos esetben azzal a véleménnyel szembesülök, mely szerint a munkáltató csak azért van, hogy őket kizsákmányolja, s a profitra törekedve az utolsó szuszt is kihajtsa belőlük.
A két fél ilyen típusú hozzáállás mellett nem csoda, hogy sokszor a bizalom legcsekélyebb jele sincs meg a másik oldal iránt. Márpedig ilyen szituációban természetes, hogy az új Munka Törvénykönyve rendelkezései is konfliktust fognak eredményezni a felek között.
Az új Munka Törvénykönyve egyik legelgondolkodtatóbb, és vélhetően a gyakorlatban legtöbb vitára okot adó kérdésköre két egymásnak feszülő (alap)jog:
- a munkáltató érdeke a jogos gazdasági érdekei védelmében
- a munkavállaló Alaptörvényben biztosított joga a magánszférájának védelmében.
Az elméletben szépen kialakított szabály számos gyakorlati problémát jelent majd: mely tevékenységeket korlátozhat a munkáltató? Beleszólhat a ruházatba, az étkezési (italozási) szokásokba vagy akár a közösségi oldalakon tanúsított magatartásba? Szabadon, szankció nélkül titkolhatja a munkavállaló a családalapítási terveit, egészségi állapotát vagy akár a nemi identitását? A munkáltató által „megengedett” korlátozás feltételei szinte nyilvánvalóak: megfelelő tájékoztatás, a célhoz kötöttség.
Folytatás a Világgazdaság Online blogján
