Friss kutatások szerint a hazai lakosságnak csupán elenyésző része vágna bele támogatás nélkül lakóingatlanának energetikai felújításába. Ráadásul a tulajdonosok majdnem fele csak 100 ezer forintot vagy kevesebbet tudna ilyen fejlesztésre költeni önerőből, de 300 ezer forintig is csak a negyedük lenne képes felmenni, írja Az Áram Ára nevű blog.
Az elmúlt években azonban korlátozottan álltak rendelkezésre a lakossági fejlesztéseket támogató pályázati források. A beruházások érdemi beindulásához jelenthetne megfelelő alapot egy vonzó zöldfinanszírozási rendszer. A blog értesülése szerint a zöldbank konstrukciójának kérdése hamarosan újra napirendre kerül a kormányzat berkein belül.
Pedig lehet, hogy lenne értelme. Az Energia Klub kutatása alapján körülbelül 650 milliárd forintnyi megtakarítható energián ülünk otthonainkban. A hazai lakóépületek összességének gerincét, mintegy 66 százalékát, jellemzően az 1960-as és 1970-es években épült, 80 négyzetméter alapterületű, sátortetős családi házak alkotják. A lakások 20 százaléka nem panelépítésű társasházakban, míg 14 százalék panel épületekben található.
Nyolcvanezer munkahelyet teremthet az épületfelújítás
Miközben belátható időn belül sem Európában, sem Magyarországon nem látszik 10 százalék alá csökkenni a munkanélküliségi mutató, a Knauf Insulation legújabb iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés.Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50-60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, nem utolsó sorban pedig a családok fűtésköltségét. E fejlesztések mindemellett segítenék azt a kötelezően előírt célt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen.
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az energiapazarlás javát a sátortetős családi házak környékén kell keresni. Egy ilyen épület négyzetméterenkénti energiaigénye éves szinten elérheti a 300-350 kilowattóra mennyiséget is. Ez naponta 65 kWh energiafelhasználást jelent. Nagy-Britanniában ez az érték mindössze 53 kWh naponta, míg Németországban csupán alig valamivel több, mint harmada.
Ahhoz hogy a fenti érték csökkenthető legyen, mintegy 2-2,5 millió forint befektetésére van szükség. Ebből az összegből elvégezhető a padlás és a külső homlokzat hőszigetelése, a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése, szabályozhatóságának biztosítása. Egy ennél mélyrehatóbb modernizáció, amely már magában foglalja egy kondenzációs kazán telepítését, vastagabb szigetelőrétegek felvitelét és a megújuló energiaforrások felhasználását biztosító rendszerek telepítését már akár 4-5 millió forint beruházását igényli.
Tekintettel arra, hogy ekkora összeget csak kevés háztartás tud felszabadítani lakóingatlana modernizálására, kiemelt szerepe van a fejlesztések kapcsán a különböző támogatási konstrukcióknak. Ezek egyike lehetne egy zöldfinanszírozási szolgáltatás is.
Franciaországban a konstrukció működik. Ott 2009-ben indítottak el egy finanszírozási rendszert az állam és a magánkézben lévő bankok között született megállapodás alapján, amelyben kamatmentes hitelt igényelhetnek a háztartások lakóingatlanuk energetikai korszerűsítéséhez. A francia példában a kamatokat állami szubvenció keretében téríti meg a kormány a bankok számára. Az éco-pret névű termék hamar népszerűvé vált. A franciák 1990 előtt épület épületek energetikai korszerűsítésére használhatják fel az átlagosan 20-30 ezer eurós kölcsönt, amit tíz éven belül kell visszafizetniük a banknak.
Az állam és a kereskedelmi bankok között kötött megállapodás a francia példához hasonló feltételrendszer mentén akár itthon is sikeresen működhetne. A felújítások jelentősen növelnék a lakóingatlanok értékét és az energiaköltségek csökkenése kiváltotta megtakarításokból fizethetnék vissza a kölcsönt a tulajdonosok. A kivitelezések megindulása segíthetné az építőipart, a magyar alapanyaggyártókat és az állami bevételeket is szaporítanák az adók és a járulékok.
A blog értesülései szerint a kormány a közeljövőben ismét foglalkozhat a zöldbanki konstrukció éltre hívásának lehetőségével.
Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50-60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, nem utolsó sorban pedig a családok fűtésköltségét. E fejlesztések mindemellett segítenék azt a kötelezően előírt célt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen.
-->
