Skorbutra igen, rákra nem

Nagy adagban adott C-vitaminnal megelőzhető a megfázás, illetve enyhébb és gyorsabb lehet a betegség lefolyása – a megadózisú C-vitamin hívei Linus Pauling, Nobel-díjas biokémikusra hivatkozva állítják ezt. Pauling – aki nem mellesleg nem ez irányú kutatásai miatt kapta a rangos elismerést – napi 1–18 gramm C-vitamin fogyasztását javasolta. Kétségtelen, hogy a C-vitaminnak szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, egy összegző tanulmány szerint azonban a fogyasztása csak azok között csökkenti a felső légúti betegségek előfordulási gyakoriságát, akik nagyfokú fizikai igénybevételnek voltak kitéve. Ami a betegség lefolyását illeti, a tünetek súlyosságát a nagy dózisú C-vitamin kismértékben csökkenti, a betegség időtartama pedig mintegy 8–13 százalékkal rövidül, ez statisztikailag ugyan létező, de összességében a beteg szempontjából alig érzékelhető különbség.

Egy 1979-es klinikai vizsgálatban már a vitamin komolyabb hatásait vizsgálták. Arra keresték a választ, vajon hatékony lehet-e az előrehaladott rák kezelésében, ha ugyancsak nagy adagagban fogyaszt a beteg C-vitamint.

Százhuszonhárom pácienst választottak ki véletlenszerűen, akik 10 grammos C-vitamin-, illetve placebotablettát szedtek. Ez a vizsgálat sem hozott ugyanakkor átütő eredményt: a két csoport túlélési kilátásai és a tüneteik nem különböztek egymástól. Egy másik klinikai kísérlet során száz vastag-, illetve végbélrákban szenvedő beteget választottak ki ugyanilyen vizsgálatra – az eredmény megegyezett a korábbiakkal.

Jelenleg a C-vitamin hatását a daganatos betegségekre állatokon vagy kisszámú betegen vizsgálják, ellentmondásos eredményekkel. Egy azonban mindegyik kutatásban közös: az L-aszkorbinsavat kizárólag kiegészító terápiaként alkalmazzák.

Egyértelmű, hogy az egészség megőrzéséhez szükség van a C-vitaminra: e nélkül skorbutot kapnánk. Arra is vannak adatok, hogy az antioxidánsoknak rákmegelőző hatásuk van – ám ez nem csak a C-vitaminra vonatkozik. Nem árt tudni azt sem, hogy – ismerve a hazánkban rendszeresen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök aszkorbinsav-tartalmát – a kiegyensúlyozott étrend tartalmazza a szükséges napi C-vitamin-mennyiséget.

Ráadásul a zöldségekben, gyümölcsökben számos más, többek között például flavonoidvegyület található, melyek egészségügyi hasznáról sorra jelennek meg kutatások.

Jelenlegi tudásunk szerint a C-vitamin pótlása olyankor indokolt, ha az étrenddel nem oldható meg a megfelelő vitaminbevitel. Az ilyen esetekben javasolható adag körülbelül 100 mg. Napi 400 mg C-vitamin fogyasztása felett a vérben és az immunrendszer sejtjeiben már nem emelkedik tovább a vegyület mennyisége, ugyanis a „felesleg” a vizelettel igen gyorsan kiürül.A szerző háziorvos, a HáziorvosBlog tulajdonosa

Út a Nobel-díjig – a mellékvesétől a paprikáig

Szent-Györgyi Albert még a húszas években, először a mellékveséből vont ki egy anyagot, amelyet később citrusfélékben és a szegedi fűszerpaprikában is megtalált. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika lényegesen többet tartalmaz ebből a vegyületből, mint a citrusfélék, így nagy mennyiséget sikerült belőle előállítani. Állatkísérletekből kiderült, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, amely a kóros kollagéntermelődés következtében fellépő hibás csont-, ízület- és izomképződés. Az orvosi Nobel-díjat a C-vitamin biológiai hatásainak kutatásáért ítélték oda Szent-Györgyinek 1937-ben, abban az esztendőben, amikor Walter Haworth kémiai Nobel-díjat kapott az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért.

Ipolyi-Topál Gitta Út a Nobel-díjig – a mellékvesétől a paprikáig Szent-Györgyi Albert még a húszas években, először a mellékveséből vont ki egy anyagot, amelyet később citrusfélékben és a szegedi fűszerpaprikában is megtalált. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika lényegesen többet tartalmaz ebből a vegyületből, mint a citrusfélék, így nagy mennyiséget sikerült belőle előállítani. Állatkísérletekből kiderült, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, amely a kóros kollagéntermelődés következtében fellépő hibás csont-, ízület- és izomképződés. Az orvosi Nobel-díjat a C-vitamin biológiai hatásainak kutatásáért ítélték oda Szent-Györgyinek 1937-ben, abban az esztendőben, amikor Walter Haworth kémiai Nobel-díjat kapott az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért. A tudományos névadás sem egyszerű ignóznak nevezte el először Szent-Györgyi Albert a mellékveséből kivont anyagot, mely a latin „ignosco” (nem tudom) szó és a cukrokra utaló -óz végződés eredménye. Így azonban nem fogadták el a felfedezésről benyújtott kéziratát.

Ekkor átkeresztelte a vegyületet Godnózra (God knows, avagy Isten tudja, milyen cukor), de a szerkesztő ezzel sem volt elégedett. Végül a cseppet sem szellemes hexuronsav névvel közölték a cikket.

Később kiderült, hogy a vegyület azonos a skorbutos betegekben hiányzó anyaggal, a C-vitaminnal, így az aszkorbinsav elnevezés már a skorbutellenes hatásra utal.-->