Süti lett a nagy reklámtortából

Sok televízió osztozik relatíve kevés pénzen. Így kommentálta lapunknak Málnay B. Levente, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a 2011-es televíziós reklámpiaci felmérésük tegnap nyilvánosságra hozott eredményeit. A tévés reklámpiac 54,9 milliárd forintra rúgott 2011-ben. Ez 2010-hez képest 6 százalékos mínusz, amelynek nagy részét a földi sugárzású televíziók 10 százalékos csökkenése (39,7 milliárd forintra) okozta. A nem földi sugárzású adók bevétele 8 százalékkal, 15,1 milliárdra nőtt, de még így is csak a teljes reklámtorta 28 százalékát teszik ki ezek a televíziók, holott nézettség tekintetében sokkal közelebb állnak a földi sugárzásúakhoz. „Folytatódott a 2008 óta tetten érhető csökkenő tendencia” – fogalmazott Nagy István Ottó, az Ernst & Young tanácsadási szolgáltatásainak igazgatója. Hozzátette: az előző évhez képest 6 százalékkal csökkent az elektronikus műsorszolgáltatók, vagyis a televíziók és rádiók reklámbevétele 2011-ben. A MEME és az Ernst & Young által közösen végzett felmérésben 52 televízió és 4 rádió vett részt. Az előző évhez képest 7 új televízió csatlakozott a felméréshez (köztük a FEM3, a PRO4 és a Story5), a tavalyi résztvevők közül egy rádió (a Radiocafé) viszont megszűnt. A kutatás hetedik alkalommal készült el, ezúttal is net-net reklám árbevételt számítottak, vagyis kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása utáni, tiszta árbevételt, amely nem tartalmaz bartertevékenységből származó bevételt, illetve olyan egyéb forrásokat, mint az emelt díjas telefon és SMS vagy rendezvények és saját márkás árucikkek bevétele. Újdonság, hogy a médiatörvény korlátozottan, de engedélyezi a termékelhelyezést az egyes televíziós műsortípusokban. Tavalyi megjelenésével jelentősen, 16 százalékkal nőtt a non spot jellegű árbevétel, a reklámspotokból származó viszont 7 százalékkal esett. „Nagyon messze van még az az idő, amikor a non spot ellensúlyozni tudja majd a hagyományos reklámok gyengélkedését” – fogalmazott Málnay B. Levente, a MEME vezetője. A nem spot jellegű bevételek ugyanis csak 2,9 milliárd forintot tettek ki, míg a spotokból 51,9 milliárdhoz jutottak a tévék.

A 2009-es szünetet követően tavaly a rádiók ismét bekerültek a felmérésbe, és az idén négy rádió, a Class FM, a Juventus, a Magyar Rádió és a Neo FM képviseltette magát a kutatásban. A rádiók reklámbevételei 2 százalékkal, 4,6 milliárd forintra nőttek 2010-hez képest. „Ez óriási eredmény, mert semmilyen tekintetben nem volt könnyű éve a rádióknak. Az új szereplőknek minden erejükkel a stabilizációra kellett koncentrálniuk” – mondta Földes Ádám. A MEME rádiós alelnöke szerint a gazdasági környezet nem kedvezett a reklámipar szereplőinek, hiszen a hirdetők továbbra is költségcsökkentésre kényszerültek. A rádió mint reklámeszköz pedig még mindig alulértékelt a teljesítményéhez képest: naponta 6 millió embert meghaladó hallgatósággal a rádió ugyanis óriási tömegeket informál.

Nagy valószínűséggel az online szegmenst leszámítva a teljes hirdetési piacon belül a többi szereplőhöz képest – sajtó, rádió, közterület, mozi – mégis a televíziók érték el a legjobb eredményt tavaly, ennek köszönhetően az összement teljes reklámtortából arányaiban nagyobb szeletet hasíthatott ki magának a tévés piac. Erről akkor bizonyosodhatunk meg, ha a többi szegmens is publikálja reklámadatait, ez az elkövetkező hónapokban várható.

Nem spot: a nagyoknak több jut

Az OMD Hungary médiaügynökség szerint a nem spot pénzek 80 százaléka a nagy kereskedelmi csatornáknál landol – az RTL Klub például 1 milliárd forint feletti bevételhez jut ebből –, de a teljes bevételből kihasított szelet tekintetében a tematikus csatornák is jól állnak. E területen a Viva vezet 9,2 százalékos aránnyal, a második és harmadik helyen a két nagy tévé következik, majd ismét egy tematikus, a Sport1. Hátránya a nem spot megjelenéseknek, hogy jóval rövidebbek, mint a hagyományos spotok. Előbbiek 6, utóbbiak 24 másodperc hosszúak átlagosan, így a nem spot hirdetések során kevesebb idő jut a márka bemutatására.

Vég Márton Nem spot: a nagyoknak több jut Az OMD Hungary médiaügynökség szerint a nem spot pénzek 80 százaléka a nagy kereskedelmi csatornáknál landol – az RTL Klub például 1 milliárd forint feletti bevételhez jut ebből –, de a teljes bevételből kihasított szelet tekintetében a tematikus csatornák is jól állnak. E területen a Viva vezet 9,2 százalékos aránnyal, a második és harmadik helyen a két nagy tévé következik, majd ismét egy tematikus, a Sport1. Hátránya a nem spot megjelenéseknek, hogy jóval rövidebbek, mint a hagyományos spotok. Előbbiek 6, utóbbiak 24 másodperc hosszúak átlagosan, így a nem spot hirdetések során kevesebb idő jut a márka bemutatására.-->