A Mol kioszt 45 milliárd forintot

Megőrizte pénzügyi stabilitását, csökkentette költségeit, javította eladósodottságát, növelte eredményeit és folytatta célirányosan kiválasztott fejlesztéseit 2011-ben a Mol cso­­port annak ellenére, hogy mindezeket megnehezítette a válság újabb hulláma, és a szabályozás változásai sem kedveztek.

A társaság EBIDTA-ja 6 százalékkal 645 milliárd forintra nőtt, 337 milliárdos üzleti eredménye lényegében az előző évit ismételte meg. Az EBIDTA több mint 70 százaléka a kutatás-termelés (upstream) üzletágból származott. Átlagos napi szénhidrogén-termelése 3 százalékkal 147,4 ezer hordó olajegyenértékre nőtt, amit azonban megnövekedett bányajáradék terhelt.

A finomítás és értékesítés (downstream) üzletág veszteséges lett a kedvezőtlen üzleti környezet, a csökkenő finomítói haszonrés, illetve a horvátországi finomítói leállások miatt. A terület eredményét 35 milliárd forinttal rontotta az olaszországi IES finomító goodwilljének csökkentése a rossz működési kilátások miatt, illetve 26 milliárddal a hazai válságadó. A harmadik fő tevékenységi terület, a gázszállítás (gáz-midstream) javította az üzleti eredményét. A csoport nettó árbevétele 24 százalékkal 5343,2 milliárd forintra nőtt. Az anyavállalatra jutó adózott eredménye a 2010-es 104 milliárd forintról 2011-ben 154 milliárd forintra emelkedett – mindezekről Molnár József vezérigazgató tájékoztatta a tegnapi közgyűlés résztvevőit.

A közgyűlés minden előterjesztett napirendi pontot elfogadott. Három év után a Mol újra fizet osztalékot: 45 milliárd forintot. „Eredményeink azt igazolják, hogy nemcsak a kihívások kezelésére, de a legyőzésére és képesek vagyunk” – közölte a közgyűlés utáni tájékoztatón Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.

A társaság a következő években főként oroszországi, kazahsztáni és pakisztáni szénhidrogénmezőit fejlesztené, Kurdisztánban pedig a kutatásban erősítene. Hazai, nem hagyományos gázkutatása kedvező esetben 2015–2017-ben fordul termőre. Csoportszinten 2014-től évi 3-4 százalékos termelésnövekedést remél. A downstream üzletágban a tevékenység további optimalizálásán marad a hangsúly. 2012–2014 között éves átlagban legfeljebb kétmilliárd dollárt szán beruházásokra a cég, amelyeket üzleti tevékenysége nettó pénzáramlásából kíván finanszírozni. „Elemezzük a Százhalombattán tervezett erőmű működési feltételeit is, még nem tudni, mi lesz a vége. Talán az év közepén dönthetünk” – válaszolt lapunknak Molnár József.

2011. december 31-i állapot szerint a Mol 25,5 százaléka külföldi, jórészt intézményi befektetők kezében van, 24,6 százaléka a magyar államé. A kisebb tulajdonosok 7,3 százalékkal a CEZ, 7,0 százalékkal az Oman Oil, 5,7 százalékkal a Magnolia, 5,4 százalékkal az OTP, 5 százalékkal az ING. Feltüntetett tulajdonos még a Crescent Petroleum, a Dana gas, az UniCredit, hazai intézményi és magánbefektetők, végül maga a Mol.