Lehet készülni a határon, Magyarországra indulhatnak a románok: elszabadultak odaát az üzemanyagárak – csak így kapták meg az uniós pénzeket
Nehéz időszakot él át Románia: a tavaly nyár óta hivatalban lévő kormánykoalíció megszorító intézkedések sorát fogadta el. A lakosság számára e lépések egyik legkézzelfoghatóbb következménye az üzemanyagok jövedéki adójának januári emelése volt.
Románia: ennyit a bezzegországról, már 20 forinttal drágább az üzemanyag, mint Magyarországon
Az év eleje óta immár hetedik alkalommal emelkedett a benzin és a gázolaj ára. Az Economedia.ro beszámolója szerint csütörtökön is folytatódott a drágulás; a héten már másodszor húzták feljebb az árakat az üzemanyag-kereskedők.
A lap tudósítója arról számolt be, hogy Bukarestben, a Petrom töltőállomásain a benzin literenkénti ára 7,74 és 7,79 lej között alakul, míg a normál gázolajért 8,03–8,07 lejt kérnek literenként. Magyar pénznemben számolva ez a benzin esetében mintegy 579 forintot, a gázolajnál pedig átlagosan 601 forintot tesz ki. Eközben Magyarországon a Holtankoljak 560 és 575 forintos átlagárakat jelez a két üzemanyagtípusnál.
Ez azt jelenti, hogy a hazai árak 20–25 forinttal alacsonyabbak a romániai árszintnél.
Korábban éppen fordított volt a helyzet. A 2022 decemberében kivezetett benzinárstopot követően a román üzemanyagok átlagosan 30–40 forinttal voltak olcsóbbak, mint Magyarországon, ami jelentős bevásárló- és üzemanyag-turizmust indított el a magyar–román határ térségében. Arról nincs hír, hogy ebben történt-e érdemi változás, de az biztos, hogy csak az üzemanyag miatt nem éri meg átmenni tankolni. Már csak azért sem, mert a januári adóemelések hatására a régióban is a legdrágább üzemanyagárak Romániában vannak.
A helyi adókat emelik szinte mindenhol, pont ahogy Brüsszel kérte
A jövedéki adó emelése nem az első népszerűtlen intézkedése volt a román kormánykoalíciónak. Ilie Bolojan miniszterelnök tavaly júniusban lépett hivatalba, és első intézkedései között két évre befagyasztotta a nyugdíjakat és a béreket, miközben áfaemelésről döntött és liberalizálta az árampiacot. Júliusban újabb megszorító csomagot jelentett be.
Bolojan elismerte, hogy a második deficitcsökkentő csomagra valójában a helyreállítási programban vállalt kötelezettségek teljesítése miatt van szükség, Románia csak így tudja lehívni a számára elkülönített uniós pénzeket.
Az egyik legkényesebb ezek közül a különböző állami forrásokból finanszírozott, a befizetett járulék mértékét jóval meghaladó különnyugdíjak ügye. Átlagosan alig 48 évesen vonultak nyugdíjba a bírók és ügyészek Romániában, ráadásul bruttó bérük 80 százalékára rúgó speciális nyugdíjuk magasabb az aktív szolgálat idején kapott nettó bérüknél.
A nyugdíjaknál azonban nagyobb vihart kavartak a helyi adóemelések, amelyek több városban is kiváltották a lakosság ellenállását.
Januárban Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen több alkalommal is tüntetők vonultak utcára az adóemelések eltörlését követelve.
A felháborodás oka, hogy idén mintegy 70-80 százalékkal emelkedett az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke. Ugyanakkor nagy eltérések vannak települések között. Nagybányán például, ahol legalább minden tizedik lakos még mindig magyar, bizonyos építményekre már tavaly egyenesen megduplázták az adót, Bukarest sokkal jobban járt a maga 10 százalékos emelésével. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezért kezdeményezte a helyi adók csökkentését és a kedvezmények visszaállítását.
A bukaresti kormány azzal indokolta az intézkedést, hogy az önkormányzatok a magas költségvetési hiány miatt már nem számíthatnak arra, hogy továbbra is a központi költségvetésből fedezhetik folyamatosan emelkedő kiadásaikat. Emellett Bukarest nem mulasztja el kiemelni azt sem, hogy az országos helyreállítási tervben vállalata a reformokat, és ha nem hajtja végre a megszorításokat, elesik az uniós forrásoktól.
Zuhan az életszínvonal Romániában
A legdrasztikusabb megszorítás a hatósági energiaárak kivezetése és az energiaárak liberalizálása volt, emiatt a nyáron meglódult az infláció, és az ősztől 9 százalék fölé ugrott. Érdemes összehasonlítani: míg Magyarországon tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves fogyasztói árindex, addig Romániában 9,69 százalék, ami az EU-ban a legmagasabbnak számított.
Mivel a bérek növekedése még az 5 százalékot sem érte el, a reálbérek csaknem 5 százalékkal estek. Ráadásul az életszínvonal-csökkenés 2026 első felében szinte biztosan folytatódik, az adóemelések miatt a következő hónapokban is magas maradhat az infláció. Ezek után nem csoda, hogy a kiskereskedelmi volumen tavaly novemberben masszív csökkenésben volt, 4 százalékkal zsugorodott a boltok volumene.
Fiskális alkoholizmusba esett a Ciolacu-kabinet
A megszorításokra a korábbi kormány felelőtlensége miatt van szükség, 2024-ben a Marcel Ciolacu vezette kabinet a választási szuperévben több olyan intézkedést hozott, amelyekre lényegében nem volt fedezet a költségvetésben, így például
- 40 százalékkal emelték a nyugdíjakat,
- jelentős béremelést kaptak a közigazgatásban dolgozók,
- a minimálbért kétszer emelték.
Az osztogatás következtében a GDP több mint 9 százalékára emelkedett a költségvetés hiánya, ami a 27 tagú EU-ban rekordnak számított. Bár 2025-ben a költségvetés már jobb számokat produkált, „csak” 7 százalék volt a hiány, a befektetők egyre türelmetlenebbek. A nemzetközi hitelminősítők mind a befektetésre ajánlott sáv legalján tartják a román szuverén államadósságot, egy fokozatra a bóvlitól.
Hogy Románia megtartja-e befektetésre ajánlott minősítését, vagy lecsúszik a bóvliba, az február 13-án, pénteken késő este kiderül, ekkor értékeli a Fitch Ratings a szuverén román államkötvényeket.
