Csenget a kassza Putyinnál: 11 milliárd dollárt fialt az orosz olaj, Kína az utolsó cseppet is megvette januárban – de gyűlnek már a felhők
Oroszország 2026 januárjában 11,1 milliárd dollár (mintegy 4 000 milliárd forint) bevételt ért el a kőolaj és a kőolajtermékek exportjából, ami havi alapon az árak emelkedésének köszönhetően javulást jelent, éves összevetésben azonban továbbra is érdemi visszaesést mutat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) havi jelentése szerint a bevételek 4,6 milliárd dollárral (közel 1 660 milliárd forinttal) maradnak el az egy évvel korábbitól, elsősorban az indiai vásárlások csökkenése és az uniós szankciók hatásai miatt.
A teljes orosz olaj- és olajtermék-export januárban napi 7,5 millió hordót tett ki, ami havi szinten 90 ezer hordós csökkenést jelent, ugyanakkor 150 ezer hordóval meghaladja a tavaly januári szintet. A legnagyobb visszaesés a fekete-tengeri irányban következett be. A nyersolajexport napi 350 ezer hordóval, 4,67 millió hordóra mérséklődött, miközben a finomított termékek kivitele 260 ezer hordóval nőtt, és megközelítette az egy évvel korábbi volument.
A januári bevételnövekedést döntően az árak emelkedése támogatta:
- az Urals típusú kőolaj ára a primorszki kikötőben hordónként 2,47 dollárral, 40,06 dollárra (mintegy 14 400 forintra) nőtt;
- a vákuumgázolaj és a dízel ára 2,56, illetve 3,68 dollárral emelkedett hordónként;
- a kőolajtermékek értékesítéséből származó plusz 330 millió dolláros (közel 120 milliárd forintos) bevétel ellensúlyozta a nyersolaj-eladásokból kieső 210 millió dollárt (mintegy 76 milliárd forintot).
Az IEA ugyanakkor az értékesítési nehézségek erősödésére utaló jeleket is azonosított. November óta 49 millió hordóval nőtt a tengeren veszteglő orosz olajkészlet, és emelkedett azon tartályhajók száma, amelyek végső célállomása nem ismert. Február 2-ától a nyugati ársapka hordónként 44,1 dollárra (mintegy 15 900 forintra) csökkent, miközben az Európai Unió és az Egyesült Királyság az eredetellenőrzés szigorításával 1,6 százalékra mérsékelte az orosz eredetű üzemanyagoktól való függőségét.
A keresleti oldalon India januárban napi 100 ezer hordóval, 1,1 millió hordóra csökkentette az orosz olajimportját, ami 2022 novembere óta a legalacsonyabb szint. Ezzel szemben Kína 290 ezer hordóval, napi 1,7 millió hordóra növelte tengeri beszerzéseit, az Urals importja pedig történelmi csúcsot ért el. Az IEA értékelése szerint Kína marad a legvalószínűbb felvevőpiac az esetlegesen felszabaduló orosz többletvolumen számára: a kínai finomítói kapacitás napi 19,9 millió hordó, miközben az ország teljes olajimportja 2025-ben 11,4 millió hordót tett ki, amelynek mintegy 17 százaléka érkezett Oroszországból.
Tovább dagadhat a túlkínálat az olajpiacon
Bár januárban napi 1,2 millió hordó olaj esett ki átmenetileg a piacról – részben az orosz termelés napi 350 ezer hordós csökkenése miatt –, a Nemzetközi Energiaügynökség továbbra is túlkínálatra számít 2026-ban. A globális készletek már 2025-ben 477 millió hordóval nőttek, januárban pedig újabb 49 millió hordós bővülést mértek, miközben a tankereken tárolt mennyiség jelentős része szankcionált eredetű.
Az ügynökség szerint a kereslet idén napi 850 ezer hordóval nőhet, ám a kínálat ennél jóval gyorsabban, napi 2,4 millió hordóval bővülhet. Az IEA és az OPEC előrejelzései között ugyanakkor érdemi különbség van, ami tovább növeli a bizonytalanságot az olajpiaci kilátásokat illetően.
