BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Elvándorló gyógyszerfejlesztések

A gazdasági válság mellett a hektikus magyar adó- és kedvezményrendszer sem ösztönzi a gyógyszergyárak hazai kutatás-fejlesztési tevékenységét. A gyógyszeripari cégek így megfelelő ösztönző híján külföldre viszik ezeket a tevékenységeiket.

Mintegy kétharmadára esett vissza a gyógyszeripari fejlesztések összege az egy évtizeddel korábbihoz képest: a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és a Deloitte Zrt. nemrég bemutatott kiadványa, a „Jelentés a vállalati KFI helyzetéről” című dolgozat szerint a gyógyszeripari k+f ráfordítás 2010-ben csaknem 56 milliárd forintot tett ki. Ezek a befektetések a második évezred elején még meghaladták a 80 milliárd forintot. Ez azért figyelemre méltó, mert a gyógyszeripar hazánkban az egyik leginnovatívabb ágazat, a „k+f motorja”: évek óta stabilan a magánszektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak csaknem 50, az évi 140 milliárdra rúgó összes k+f költségnek a 40 százalékát adja.

Ráadásul 2010 óta sincs ok az örömre: az iparágat sújtó, európai szinten is példátlanul magas adók miatt szinte valamennyi gyógyszeripari cég arra kényszerült, hogy felülvizsgálja kiadásait. Ennek következtében, mint Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese fogalmaz, 2011 nyarán egy olyan leépítési hullám indult el az innovatív cégeknél, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. Az AstraZeneca például, amely korábban Magyarországon évente átlagosan 1,3-1,7 milliárd forintot költött klinikai vizsgálatokra, regionális k+f központját Budapestről Varsóba helyezte át.

„A kiszámíthatatlanság, valamint a hatalmas mértékű elvonások nyilvánvalóan és egyértelműen csökkentik a gyógyszeripar innovációs hajlandóságát” – vélekedik a Magyosz igazgatója, Ilku Lívia. Mint mondja, elvileg pályázati úton is elérhetők kutatás-fejlesztési támogatások, ezeket azonban több okból is csak nagyon kevesek tudják igénybe venni a gyógyszercégek közül. A feltételek között sok esetben szereplő előírások, így például a gyors, egy éven belül elérhető k+f eredmény az orvosságok kifejlesztésénél jellemző 12-13 éves innovációs periódus miatt nem értelmezhető. Ugyanígy nem működik a „biztos termék a fejlesztés végén” feltétel sem, hiszen egy fejlesztési folyamatban átlagosan 10 ezer molekulából egyből lesz a betegek számára elérhető készítmény.

Tény, hogy – mint azt az ágazati szereplők panaszolják – az ösztönzőrendszer nem nevezhető túl stabilnak: a gyógyszeriparra vonatkozó, kutatás-fejlesztést ösztönző szabályozás 2009 óta működik hazánkban. Ennek az lett volna a lényege, hogy a Magyarországon k+f-et folytató cégek, a különadóként befizetett jelentős teher ötödét, majd a teljes egészét levonhatták volna. (A gyógyszeripari különadó mértéke akkor 12 százalék volt, ehhez jött az orvoslátogatók után fizetendő fejenként 5 millió forint éves díj.) 2010 végén eltörölték ezeket az engedményeket, majd fél évre rá ismét módosították a rendszert: a különadót 12-ről 20 százalékra, az orvoslátogatói díjat pedig fejenként évi 10 millió forintra emelték. A 100 százalékos engedmény csak akkor volt érvényesíthető, ha a vállalat k+f ráfordítása meghaladta a gyógyszerei után kifizetett tb-támogatási összeg 70 százalékát. Ha ennél kisebb volt, akkor az engedmény sávosan csökkent.

Idén ismét megváltozott a szabályozás, maximum 90 százalékos engedmény vehető igénybe, de csak ha a cég k+f ráfordításai nagyobbak a gyógyszerei után kifizetett tb-támogatás negyedénél, másrészről a kutatás-fejlesztésben dolgozók közvetlen bérköltsége a támogatás 3 százalékánál. 2013-tól pedig már nem lesz normatív ösztönző a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés területén, mely kompenzálná a magas elvonások miatti versenyhátrányt.

Dávid Tamás szerint egy olyan progresszív ösztönzőrendszer nyújthatna megoldást, mely a kisebb magyarországi k+f-et is jutalmazná, és a költéssel arányosan növekedhetne az igénybe vehető adókedvezmény mértéke. Mindezek mellett mindkét szakmai egyesület vezetője fontosnak tartja, hogy az ösztönző finanszírozása ne terhelje az Egészségbiztosítási Alapot, hiszen az iparpolitika és a betegek gyógyítása két külön terület.

Években és milliárdokban is tízes nagyságrend

Ahhoz, hogy egy gyógyszert forgalomba hozatalra engedélyezzenek, átlagosan a következők kellenek: több tízezer gyógyszerjelölt molekula, preklinikai és klinikai fázisok hosszú sora, több mint 1,5 milliárd dollár és 12-13 év. Egy „gyógyszerjelölt” akár a legutolsó pillanatban is elbukhat, amikor már a kutatás-fejlesztésére szánt összegek 80-90 százalékát is elköltötték.

Gyógyszeripari k+f elképzelhetetlen jól képzett munkaerő nélkül. 2011-ben ezen a területen hazánkban több mint kétezren dolgoztak. Nem elhanyagolható hozzáadott értéket jelent a magyar egészségügy részesedése a gyógyszerkutatás egyik jelentős szeletét képező klinikai vizsgálatokból. 2008-ban – konzervatív becslés szerint is – 14-15 milliárd forint bevétele származott ebből a kórházaknak és ezen keresztül az egészségügynek. Ezen felül a kiszolgáló iparágak, beszállítók számára a gyógyszeripari k+f további, mintegy 34 milliárd forintnyi bevételt biztosít. Mindezek azonban csak a hazai gyógyszercégekre vonatkozó adatok, az innovatív termékeket gyártó külföldi cégek ugyancsak tízmilliárdokkal járulnak hozzá mind a kórházi, mind pedig az állami bevételekhez.

Gyógyszeripari k+f elképzelhetetlen jól képzett munkaerő nélkül. 2011-ben ezen a területen hazánkban több mint kétezren dolgoztak. Nem elhanyagolható hozzáadott értéket jelent a magyar egészségügy részesedése a gyógyszerkutatás egyik jelentős szeletét képező klinikai vizsgálatokból. 2008-ban – konzervatív becslés szerint is – 14-15 milliárd forint bevétele származott ebből a kórházaknak és ezen keresztül az egészségügynek. Ezen felül a kiszolgáló iparágak, beszállítók számára a gyógyszeripari k+f további, mintegy 34 milliárd forintnyi bevételt biztosít. Mindezek azonban csak a hazai gyógyszercégekre vonatkozó adatok, az innovatív termékeket gyártó külföldi cégek ugyancsak tízmilliárdokkal járulnak hozzá mind a kórházi, mind pedig az állami bevételekhez.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek