Miközben hamarosan megkezdődik újabb 55 kórház államosítása, a már központosított intézményekben az átalakításon a sor. Ennek során, míg egyes helyeken osztályok szűnnek meg, más kórházaknak – ugyanakkora helyen, ugyanannyi ággyal, dolgozóval, eszközzel – a jelenleginél lényegesen több beteget kell majd ellátniuk. A betegeknek pedig meg kell szokniuk, hogy ezentúl nem feltétlenül a lakhelyükhöz legközelebb lévő kórházban kapják majd meg az ellátást.
Kórházigazgatók szerint bizonyos ellátásokért sokaknak többet kell majd utazniuk.
A kórházak felügyeletét ellátó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az átszervezéssel kapcsolatban úgy érvelt lapunknak, hogy egy adott kórház minden szakterületen azokat a beavatkozásokat fogja végezni, amelyekre megfelelően fel van készülve, és éves szinten kellő esetszámot lát el.
A Gyemszi megerősítette, hogy különböző szakterületeken különböző ellátó-intézmény lehet a térségi központ.
Azt sem vitatták az intézetnél, hogy a létrejövő új struktúra valóban koncentrálja majd az egészségügyi ellátást, ám szerintük oda, ahol az a legnagyobb biztonsággal valósítható meg. Ez szerintük nem okoz majd túlzott leterheltséget ezeken az ellátóhelyeken, és azzal érveltek, hogy a gyógyító - tehát nem rehabilitációs vagy krónikus - kórházi osztályok kihasználtsága 2011-ben átlagosan nem érte el a 70 százalékot. "Ebből látható, hogy kevesebb ágy és osztály is elég az igények kielégítésére" - fogalmaztak lapunknak küldött válaszukban.
A Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy - mint azt a Gyemszi is írta - ez egy átlag. Azok az osztályok azonban, amelyek éppen azért kapnak ezentúl több feladatot, mert sok beteget gyógyítottak, eddig is teljes kapacitáson működtek.
Rácz Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a struktúraátalakítással kapcsolatban még nagyon sok a tisztázatlan kérdés. Korántsem egyértelmű még a szakmai kollégiumok álláspontja az úgynevezett progresszivitási szintekkel, vagyis azzal kapcsolatban, hogy melyik kórház milyen súlyosságú belgyógyászati vagy kardiológiai betegeket fogadjon a jövőben. Nem lehet tudni ma még azt sem, kapnak-e többletfinanszírozást azok az intézmények, amelyekhez a mainál lényegesen több beteg tartozik majd.
Kérdés az is, honnan fogja tudni a háziorvos, melyik kórképpel melyik intézménybe kell majd utalnia betegét.
Ez foglalkoztatja magukat a háziorvosokat is – mondta lapunknak országos szakfelügyelő főorvosuk. Komáromi Zoltán úgy fogalmazott: ha, ahogyan tervezik, a szerkezetátalakítást május 1-jétől hatályba léptetik, a háziorvosoknak már hetekkel ezelőtt tájékoztatást kellett volna kapniuk az új beutalási rendről.
Nem szólva arról a korántsem mellékes tényezőről, hogy a várólisták miatt jelen pillanatban olyan kórházak olyan rendeléseire kérnek és kapnak még időpontot a betegek, amelyek közül sok nem is működik majd, mire a szóbanforgó betegek sorra kerülnek hogy megkapják a korábban kért ellátást.
Az észak-alföldi, a dél-alföldi, az észak-magyarországi, a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli, valamint a három fővárosi központú, a nyugat-közép-magyarországi, az észak-közép-magyarországi és dél-közép-magyarországi térség határait a kórházak elhelyezkedése, betegforgalmi adatai és a betegmigráció részletes elemzése alapján jelölték ki.
A Gyemszitől kapott tájékoztatás szerint döntő szempont volt, hogy a térségben minden egészségügyi szolgáltatás rendelkezésre álljon, és a lakosságszám 1-1,5 milliós legyen, mivel nemzetközi adatok alapján ez ideális a költséghatékony rendszerszervezéshez.
Haiman Éva Költséghatékony rendszerszervezés Kistérségeken, sőt megyéken is átível, a jövőben kialakítandó járásokkal pedig semmilyen kapcsolatot nem mutat az a nyolc egészségügyi térség, amely az új kórházi ellátási struktúra alapját képezi (www.gyemszi.hu).
Az észak-alföldi, a dél-alföldi, az észak-magyarországi, a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli, valamint a három fővárosi központú, a nyugat-közép-magyarországi, az észak-közép-magyarországi és dél-közép-magyarországi térség határait a kórházak elhelyezkedése, betegforgalmi adatai és a betegmigráció részletes elemzése alapján jelölték ki.
A Gyemszitől kapott tájékoztatás szerint döntő szempont volt, hogy a térségben minden egészségügyi szolgáltatás rendelkezésre álljon, és a lakosságszám 1-1,5 milliós legyen, mivel nemzetközi adatok alapján ez ideális a költséghatékony rendszerszervezéshez.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.