Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a különböző színek igenis hatással lehetnek közérzetünkre. Sőt, a színezés, a rajzolás és a festés a munka világában megfáradt felnőttek számára is a stressz oldására javasolt szabadidős tevékenység. Míg a sötétkék vagy a pasztell zöld nyugtatólag hathat, a piros energetizál, bár ha túl intenzív és sok, akár feszültséget is okozhat.
Ahogyan pár konténernyi – CE jelölés hiánya miatt – vámon rekedt színes ceruza, zsírkréta és filctoll is kiválthat ingadozást az importőr cég menedzsmentjének vérnyomásában. Sőt, a hatósági termékmintavétel is rizikós, márpedig akár importőrként, nagykereskedőként vagy kiskereskedőként működjön is a cég és lényegében bármilyen fogyasztási cikkel kereskedjen, érdemes számolnia azzal, hogy hatósági laborban bevizsgálásra kerülhet a terméke és gyártói EK megfelelési nyilatkozatot kér be tőle a piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóság, vagyis a vármegyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztálya. Jó, ha van szabályos CE jelölés az azt viselni köteles terméken, vagy annak csomagolásán, de komoly gond, ha fogalma sincs a vállalkozásnak, mi fán terem a CE megfelelőségi jelölés feltüntetésének megalapozottságát igazoló termékbiztonsági dokumentáció. Öreg hiba lehagyni a gyártó és az importőr nevét, postai és elektronikus címét, ahogy a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel-, modell- és sorozatszám stb. hiánya is magas labda a vámhatóságnak, a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
A forgalmazókat nyilván örömmel tölti el, hogy az óvodák és iskolák szeptemberi indulásakor megugrik a színes ceruzák, filctollak, festékek, zsírkréták kereslete, ugyanakkor garantált a pánik, ha a hatósági laborvizsgálaton megbukik a bevizsgált termék, mert veszélyes elemek megengedett határértékeken túli migrációját állapítják meg, vagyis a termékből mérgező nehézfém – ólom, kadmium, higany, króm stb. – oldódhat ki használatkor. Gondoljunk csak bele, az említett termékeket a gyerekek a szájukba vehetik, azok bizony a játéknak minősülő termékekre irányadó biztonsági előírásoknak kell, hogy megfeleljenek. Viszont hiába biztonságos a zsírkréta, hiába van rendben érintésvédelmi szempontokból a háztartási elosztó, dekorlámpa, mert még a pusztán címkézési és jelölési hiányokkal történő értékesítés is sokba fájhat.
Akár maga a termék veszélyes, akár a terméken vagy annak csomagolásán feltüntetendő adatok hiányáról legyen szó, a szabályozás szerint mindkét esetkör termékbiztonsági probléma.
Amelyekkel a legtöbb fogyasztó ugyan semennyire nem foglalkozik amikor mondjuk színes ceruzát, vagy lámpát vesz, de a hazai piacfelügyeleti hatóságok és a termékbiztonság oltárán áldozni hajlandó cégek – mindannyiunk szerencséjére – igen.
A megfelelés amúgy olcsóbb, mint a potenciális piacfelügyeleti szankciók, melyek bírságból és a termékforgalmazás megtiltásából vagy a forgalmazás feltételhez kötéséből adódnak. Egy kkv-kategóriába tartozó cégnek érdemes úgy kalkulálnia, hogy a sima dokumentációhiány is 550 ezer forint bírságnál indul, de ha nem csak a papírokkal van gond, mert konkrétan veszélyes is a termék, akkor egyenesen egymillió forint bírságösszegből indul ki a hatóság. Az említett irányadó bírságösszegeket pedig felsrófolhatják, ha vannak súlyosító körülmények, így a plafon kkv cég esetében 6,5 milliónál körvonalazódik. Nagyobb cégeknél nem biztonságos termékforgalmazáskor 50 millió forint az irányadó bírságösszeg, minősített esetben hárommilliárd a bírságmaximum.
Drága műfaj az egészségre ártalmas, a testi épségre veszélyes műszaki cikk, textiltermék, lakásdekoráció, játék stb. forgalmazása.
A színes ceruzás példánál maradva, amikor mondjuk a gyártó nem tartotta be a játékok biztonságát meghatározó harmonizált szabványok közül is pont az EN 71-3:2019+A1:2021 előírásait, amely a potenciálisan veszélyes nehézfémek migrációjára vonatkozik. Ne adjon a kedves olvasó se CE jelölés nélküli zsírkrétát a kisgyermeke, vagy színes ceruzát az iskolás korú gyermeke kezébe. Az említett, színezésre használatos termékeken ugyan nem fér el az összes elvárt jelölés és adat, de azok csomagolásán igen. Amennyiben az említettek közül semmit nem látunk feltüntetve, maradjon inkább a polcon a termék. A cégekre visszatérve pedig nyilvánvaló, hogy a bírság nem megoldás és a forgalmazás megtiltása még annál is nagyobb érvágást jelenthet. Emellett sérülhet a márka, az üzleti partnerekkel meglévő korábbi jó viszony, sőt, a fogyasztói bizalom is, mert a veszélyes termékeket kötelesek a cégek a fogyasztóktól visszahívni. Szakmai gondossággal, célirányos tájékozódással mindez elkerülhető.
Tény, hogy az európai uniós és hazai termékbiztonsági jogi szabályozás összetett, ahogy a piacfelügyeleti hatóságok eltérő hatásköreit sem egy ránézésre olvassa ki a termékbiztonságért felelős kolléga az irányadó jogszabályokból és vannak termékek, amelyek pontos termékbesorolása nem magától értetődő, vagy tagállamonként eltérhet, így komolyabb utánajárást igényel. Márpedig a helyes termékklasszifikáció nemcsak termékbiztonsági alapkérdés, de a termékkel kapcsolatosan megengedett kereskedelmi kommunikációt, így a termék reklámozhatóságát és annak tól-ig tartalmát is meghatározza. Egy bizonyos frekvenciába tartozó fényt kibocsátó készülék – a gyártó által kiadott EK megfelelőségi nyilatkozat függvényében – orvostechnikai eszköznek, vagy sima hordozható lámpatestnek is minősülhet. Előbbinél megengedett az olyan hirdetés, miszerint náthával, köhögéssel járó állapotoknál kedvező élettani hatások kiváltására alkalmas lehet a készülék, de utóbbinál kizárt. Infralámpa előtt szoktunk betegen üldögélni, zseblámpa előtt normál esetben aligha. A Gazdasági Versenyhivatal előtti eljárásban is adódhat komoly probléma abból, amikor a reklámozott termék klasszifikációja nem stimmel. Innentől borítékolható a fogyasztót megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
Minden reklámozónak és ügynökségnek pontosan tudnia kell, minek minősül a reklámozott termék, ellenkező esetben a betartandó ágazati reklámszabályokat eleve rosszul lövi be.
Elvérzett a GVH előtt például annak a testsúlycsökkentésre bevethető, a drogériák polcain máig kapható terméknek a korábbi reklámja is, melyben francia, akkreditált vizsgáló intézet által kiadott termékbiztonsági dokumentációra alapozva a reklámozó a terméket mint orvostechnikai eszközt hirdette, viszont az Magyarországon emellett támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköznek is minősült, emiatt pedig más ágazati reklámszabályokat is be kellett volna tartani. Jó tanács, hogy a pontos termékbesorolásra szánjanak figyelmet a vállalkozások forgalmazáskor, reklámozáskor. Emellett is, színpompás őszt mindenkinek!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.