Amundi: Európa felébredt, s a konzekvenciákat a részvénypiacon is le kell vonni

Az európai stratégiai autonómia megteremtése euró százmilliárdokat fog megmozgatni az elkövetkező évtizedben és nem rövid távú élénkítőprogramban, hanem tartós irányváltásban kell gondolkodni adott esetben még a kis- és intézményi befektetőknek is részvényportfóliójuk összeállításakor – derült ki az Amundi Alapkezelő keddi sajtótájékoztatóján, amelyre a befektetőcég párizsi központja is küldött előadókat.

Európa stratégiai autonómiája a cél 

Az Európai Unió ugyanis felébredt az illúziókból és gőzerővel dolgozik a veszélyes kitettségek megszüntetésén vagy legalábbis mérséklésén. 

Az első sokkot a koronavírus-pandémia okozta a vén kontinensen, amikor megkezdődtek a rossz emlékű lezárások. Franciaországban például kiderült, hogy még a fájdalomcsillapító is hiánycikk, mivel Indiából érkezett addig a paracetamol, s az áruforgalom leállításával a létszükségletet jelentő gyógyszerek sem jutottak át a határokon.

Ugyanez a helyzet azonban a modern ipari termékek, a járművek és a gépek gyártásához nélkülözhetetlen csipekkel, illetve ritkaföldfémekkel is. Miközben Európában használják fel az egész világon gyártott csipek 20 százalékát, ennek csupán töredékét állítják elő a földrészen. E körben az EU stratégiai célja, hogy a gyártásban is 20 százalékra nőjön a közösség részesedése.

A ritkaföldfémek felett pedig Kína szerezte meg a kontrollt, ám Európának ezen a fronton is mindent meg kell tennie a függőség csökkentése érdekében. Hatalmas mennyiségű földfémet használnak fel ugyanis egy repülőgép vagy egy hajó, sőt még egy személyautóba való sebességváltó elkészítéséhez is. Ezért is jár elöl jó példával a Renault, amely nemrég jelentette be, hogy sikerült az első olyan korszerű sebességváltót kifejlesztenie, amelyhez nem használtak fel ritkaföldfémet.  

A koronavírus után pedig jött az orosz–ukrán háború , az energiaválság, végül az amerikai vámok megemelése. Brüsszel pedig rádöbbent, hogy senkire sem számíthat az uniós országok biztonsága és életszínvonala megőrzésében, az amerikai-európai viszonylatban is bizonytalanság korszaka köszöntött be. 

A legfontosabb szegmensek, ahová uniós forrásból és a nemzeti költségvetésekből is áramlani fog a pénz: 

• a hadi- és a gyógyszeripar, 
• az infrastruktúra, 
• az élelmiszeripar, 
• a mesterséges intelligencia, 
• e-mobilitás, 
• repülőgépgyártás, 
• a (légi)közlekedés, 
• csipgyártás és 
• a robotika lesz.

Nem mindegy azonban, hogy egy-egy szegmensen belül konkrétan mivel foglalkozik egy cég. Az élelmiszeriparon belül például nyilvánvalóan ne a prémiumitalokat, hanem az alapélelmiszereket gyártó cégek részvényei kerüljenek a befektetők kosarába. A légi társaságok közül pedig azok kerülhetnek a fókuszba, amelyeknek jelentős teherszállítási kapacitásuk van. A gyógyszergyártásban sem a botoxon van a hangsúly, hanem az életmentő készítményeken.

Az uniós stratégiai célokat egyébként a Rearm Europe/Readiness 2030 program fogja össze, amelynek kerete 800 milliárd euró. Ebből 650 milliárd eurót az egyes országok költségvetése adja össze, itt az EU a maga részéről azt vállalja, hogy a stratégiai céloknak megfelelő költségekkel az egyes államok maximum a GDP 1,5 százaléka erejéig túlléphetik a Maastrichti Szerződésben kőbe vésett 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.  

A fennmaradó 150 milliárd eurós összeget pedig a SAFE-program adja, amely egy közös európai hitelfelvétel keretében lesz elérhető a tagállamok számára. Az Amundi értesülése szerint ebből 16 milliárd euró juthat Magyarországnak, ami a GDP nagyjából 8 százalékát teszi ki, persze nem egy összegben, hanem éveken át, részletekben csörgedezne a forrás.

A fejlesztésekhez azonban nem elég a költségvetési pénz, a privát tőke is várhatóan megmozdul.

Amundi: hazánk is jól jár a német költségvetési fordulattal 

A fordulat központi szereplője pedig Németország lesz, ahol a Merz-kormány már bele is vágott abba a több százmilliárd eurós fejlesztésbe, amelynek kitüntetett célja Európa legerősebb hadseregének megteremtése, illetve az évtizedek óta elhanyagolt infrastruktúra korszerűsítése.

A német program jótékony hatása pedig az EU többi országában is érezhető lesz, persze ez attól is függ, hogy egy-egy ország milyen mértékben integrálódott a német ipar ellátási láncába.

Hazánk viszonylag jól áll ezen a téren, hiszen ahogy Kiss Péter, az Amundi alapkezelő magyarországi egységének befektetési igazgatója elmondta, Csehország pozíciója a legkedvezőbb ebből a szempontból a régión belül, s Romániáé a leggyengébb. 

Ha tehát annak mértéke 1 százalék, akkor idehaza 0,5 százalék plusz csapódik le.

S hogy mindez mennyire lesz hatékony, nos, erre a kérdésre az Amundi képviselői azt válaszolták, hogy a megújuló energia térnyerése – amely egyébként szintén stratégiai szempontból is fontos, hiszen így csökken az EU kitettsége a fosszilis energiahordozókat termelő országokkal, például az OPEC olajkartellel szemben – sem valósult volna meg az EU ösztönző politikája nélkül. Ez pedig sikertörténet volt, elég ránézni Európa energetikai térképére jelenlegi állapotában és 10 évre visszatekintve.