Németország fegyverkezik: az európai gyártók kaszálnak, Trump kimarad a buliból

Az Egyesült Államok nagyrészt kimarad a nagy német védelmi költekezésből, Berlin elsősorban az európai ipart tervezi támogatni a várható beszerzésekkel, a fegyverbeszerzés zöme hozzájuk kerül. Nagy pofon ez Donald Trump amerikai elnöknek, aki nyomást gyakorol Európára, hogy továbbra is amerikai fegyvereket vásároljanak.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi megállapodásának megkötése után az amerikai elnök külön kiemelte, hogy az „hatalmas mennyiségű”, „több százmilliárd dollár értékű” fegyver beszerzését is tartalmazza, de Trump elvárása ezen a téren is ugyanolyan abszurdnak és irreálisnak tűnt, mint az a másik megállapodás Ursula von der Leyennel, hogy az EU a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket.

Németország esetében ez hamarosan be is bizonyosodhat: a Politico megszerezte az új fegyverbeszerzési terveket, és ebből kiderül, hogy 

A berlini költekezést az teszi lehetővé, hogy a védelmi és biztonsági kiadások kikerültek a német alkotmányban rögzített hitelfelvételi korlátozások, az úgynevezett adósságfék alól. Meghaladhatják a GDP 1 százalékát, ami körülbelül évi 45 milliárd eurót jelent, bár egyelőre erősen kérdéses, megengedheti-e ezt magának Európa legnagyobb, de gyengélkedő gazdasága.

Valószínűleg nem, Friedrich Merz kancellár a nyár végén bevallotta, hogy a gazdaság sokkal rosszabb helyzetben van, mint gondolták, jelenlegi formájában nem képes finanszírozni a jóléti államot, ezért reformokra van szükség.

Fegyverbeszerzés: kész a lista

A fegyverbeszerzést mindenesetre tervezik, a parlament alsóháza, a Bundestag költségvetési bizottsága elé benyújtott lista 83 milliárd értékű szerződést irányoz elő jövőre, ami 154 jelentősebb tételt jelent 2025 szeptembere és 2026 decembere között.

A német törvények előírják, hogy minden, 25 millió eurónál nagyobb értékű szerződést be kell nyújtani a törvényhozásnak jóváhagyásra. A tervezet alapján alig pár amerikai megállapodás esik ebbe a kategóriába.

Ilyen például a norvég–orosz határon is járőröző Boeing P-8A repülőgépekhez használt torpedókra szánt 150 millió euró, valamint a Raytheon MIM-104 Patriot légvédelmi rakétákra és indítóberendezésekre fordítandó körülbelül 5,1 milliárd euró.

a többi pedig túlnyomórészt az európai iparhoz kerül.

Németország volt az amerikaiak egyik legjobb vevője

Az elmúlt években pedig Németország volt az Egyesült Államok egyik legnagyobb fegyvervásárlója. Hivatalos amerikai kormányzati adatok szerint 2020 és 2024 között több mint 17 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket; a rekordot 2023-ban, az Ukrajna elleni orosz invázió utáni első teljes évben érték el 13,9 milliárd dollárral.

Ezzel Németország az egyik legnagyobb piac lett Lengyelország és Japán mellett.

Hasonló volt a helyzet a többi európai NATO-tagállammal is: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint ebben az időszakban a fegyvereik 84 százalékát szerezték be az Egyesült Államokból.

Kaszálnak a német gyártók

A német beszerzések zöme azonban ezentúl európai gyártóknak jut. A legnagyobb tétel a listán F–127-es fregattok vásárlása a német TKMS-től 26 milliárd euró értékben. Az új hadihajók biztosítják majd a német haditengerészet nagy hatótávolságú lég- és rakétavédelmét.

Egy másik központi elem az Airbus, a BAE Systems és a Leonardo által gyártott Eurofighter Typhoon Tranche 5, amelynek keretében 2025 októberében négymilliárd eurót szánnak új repülőgépek beszerzésére és további 1,9 milliárd eurót radarok korszerűsítésére.

Berlin meg akarja duplázni meglévő európai harci repülőgépflottáját, hogy áthidalja a problémás Future Combat Air System (FCAS) gyártási késedelmét; az új generációs harci repülőgépet Németország, Franciaország és Spanyolország építené.

A fegyveres erők minden részét fejlesztik

A szárazföldi erők számára több mint 3,4 milliárd euró értékben terveznek beszerezni Boxer páncélozott járműveket, amelyeket a Rheinmetall és a KNDS gyárt. További 3,8 milliárd eurót szánnak egyelőre meg nem nevezett tankelhárítóra.

Modernizálni tervezik a Taurus cirkálórakétát 2,3 milliárd euróért – ezt a programot várhatóan decemberben hagyják jóvá.

Ami a légvédelmet illeti, a terv több mint 300 millió eurót szán további német gyártmányú IRIS-T SLM egységekre, 755 millió eurót hajóról indítható rakétákra és 490 millió eurót új rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákra.

A listán szereplő egyik legkockázatosabb projekt az Eurodrone, amelynek „felismerés és elkerülés” rendszerének fejlesztésére 196 millió eurót különítettek el – ez előfeltétele annak, hogy a drón biztonságosan repülhessen az európai légtérben.

Az Airbus, a Dassault és a Leonardo által vezetett programot késések és növekvő költségek hátráltatják, Berlin azonban folytatja a finanszírozását ebben a költségvetési ciklusban.

A dokumentum több tucat kisebb, de mégis jelentős szerződést is felsorol: 274 millió eurót egy flottakiegészítő hajóra, és több százmilliót 

• új teherautókra, 
• rádiókra, 
• drónokra 
• és minden kaliberű lőszerre.
  Összességében ezek egy átfogó modernizációs erőfeszítést jelentenek, amely a fegyveres erők minden ágát érinti, amire a lerongyolódott Budeswehrnek nagy szüksége is van.