„Az eredeti tervben összesen 400 kihelyezésével számoltunk, de hamar kiderült, hogy az elképzelés túl ambiciózus volt” – mondta lapunknak Sárkány Csilla, a Kiútprogram szakmai vezetője. Eddig 109-en, elsősorban szegénységben élő romák jutottak hitelhez, és további 32 felvételt készítettek elő. „Az érintett ügyfelek várhatóan július elejéig megkapják a hitelt” – tette hozzá.
A program gazdái ennek ellenére nem csalódottak. A program szakmai vezetője szerint sikerült bebizonyítani, hogyha valaki nagyon elszánt, üzleti érzékkel, szorgalommal rendelkezik, és megkapja az induláshoz szükséges kisösszegű hitelt, valamint egy segítő mentort, akkor ki lehet törni a mélyszegénységből, a segélyezetti létből.
A program felénél felülvizsgáltuk a módszert – tájékoztatott Molnár György, a Kiútprogram igazgatósági tagja. Javítottunk az ügyfélkiválasztás módszerein, rugalmasabbá tettük a csoport-alakítást és a hitelterméket, és a terepmunkások is sokkal tapasztaltabbak lettek – mondta a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Ennek eredményeként sokat javult a fennmaradási arány, a második ütemben, idén március végéig létrejött vállalkozások több mint 80 százaléka működik jelenleg – hangsúlyozta Molnár György, míg korábban 40-50 százalékos volt ez az arány.
Most már birtokában vagyunk a program sikeres működtetéséhez szükséges módszernek és kialakult egy olyan, a terepen dolgozó kollégákból álló szakmai csapat, amelyik egyedülálló tudással rendelkezik – folytatta a közgazdász. Ugyanakkor ez egy drága program, semmiképp sem hasonlítható össze a szokásos, fedezet mellett nyújtott kisvállalkozói hitelezéssel. „Számításaink szerint azonban nemzetgazdasági szinten mérve hatékony munkahelyteremtő programról van szó. A kísérleti szakasz utáni üzemszerű működtetése nem kerül többe, mint a közfoglalkoztatás, viszont a közfoglalkoztatástól eltérően tartósan új munkahelyeket teremt” – érvelt az MTA kutatója a program mellett. Sárkány Csilla hozzátette: „akiknek nem sikerült a terveiket megvalósítani, vagy visszatértek a segélyezési rendszerbe, vagy – részben a program során megszerzett készségek és önbizalom eredményeként – sikerült állást találniuk”.
Számos nehézséggel kellett megküzdeniük a program vezetőinek. „Az ellátórendszerből való kilépést, az önfoglalkoztatás megvalósítását nagyon megnehezíti a folyton változó szabályozási, gazdasági és szociális környezet labilitása és romlása, az intézményrendszer összehangolatlansága és az egyéni ügyintézői értelmezések” – mondta Oszlánszkyné Gerstmájer Mária, aki több csoport mentorként dolgozik. Molnár György hozzátette, az előkészítő időszakot is beleszámítva három év alatt nem sikerült elérni az önfoglalkoztatókkal szemben diszkriminatív Start-kártya törvény módosítását, így nekik továbbra is meg kell fizetniük saját foglalkoztatásuk után azt a 27 százalékos járulékot, amit másoknak, akik korábbi tartós munkanélkülit foglalkoztatnak, nem kell.
A folyatatás nem lesz egyszerű. „Sajnos – annak ellenére, hogy a Kiútprogramot név szerint említi a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntéshozói lezárták a köztünk fennálló szerződést, és befejezték a program támogatását” – válaszolta Molnár György arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e a program folytatását.
Az EU illetékesei viszont, egy közelmúltbeli pozsonyi konferencián arról beszéltek, hogy a mi tapasztalatainkat is fel kívánják használni az újonnan indítandó szociális mikrohitelprogramok kialakítása során – hangsúlyozta a Kiútprogram igazgatósági tagja. „A magyar állami támogatás megszüntetésével és az EU-s kísérleti szakasz kifutásával megnő az eddig is több mint 50 millió forintot kitevő magánforrások szerepe” – tette hozzá. A programban összesen 400 millió forint hitel kihelyezését tervezték.
Így működik a program
Az eredeti programot Mohamed Yunus dolgozta ki Bangladesben, hogy az emberek kitörhessenek a mélyszegénységből, azonban a magyar pilotot nem lehet összehasonlítani ezzel, hiszen teljesen más a szabályozói környezet, a fejlettségi szint és a társadalom is. A magyar kísérleti programban 5 fős csoportokat alkotva vágtak bele a részt vevők saját vállalkozásukba, de tanácsokkal és egy közös tartalékalappal is segítették egymás munkáját. A részt vevőket azzal motiválták, hogy a következő csak akkor kapta meg a hitelt, ha az előtte lévő vállalkozó már megkezdte a visszafizetést. A csoportokat terepmunkások segítették, akiket gyakorlati szakemberek, tudósok, kutatók segítségével képeztek ki. A Kiútprogram modell legfőbb sajátossága a terepmunkások (mentorok) állandó jelenléte és támogatása, működése nem a bankokéra, hanem a vállalkozásfejlesztő programokéra hasonlít.
