BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kérdőjelek az E.On kivásárlása körül

Küszöbön az év legnagyobb hazai energiaipari tranzakciója, hamarosan újra magyar ellenőrzés alatt lesz a gáztárolás és a gáz-nagykereskedelem, és talán még néhány más olyan tevékenység is, amelyet ma az E.On Magyarország ellenőriz. Senki nem nyilatkozik, de a miniszterelnöktől tudjuk: „pillanatokon belül” sor kerül az ügyletre.

„Sajnos a magunk részéről nem kommentáljuk az ügyet” – válaszolt a Világgazdaságnak Alexander Ihl, a németországi E.On csoport politikai és vállalati külkapcsolati kommunikációs vezetője. Nem válaszolt más sem, így a fogódzó továbbra is annyi az E.On magyarországi érdekeltségeinek megvásárlása kapcsán, hogy arra „pillanatokon belül” sor kerül. Az eredeti ajánlati ár magyar részről tavaly 800 millió euró volt a Világgazdaság korábbi információja szerint, de mivel a német cég 1,2 milliárdot kért, és nem tudtak megállapodni, az ügyletből nem lett semmi. Az árat erősen befolyásolja, hogy mennyi földgázzal rendelkezik. Úgy tudjuk, tavaly éppen az átveendő gáz árának nagysága akadályozta a megállapodást.

Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentése alapján mostanra megtalálhatták a közös nevezőt. A végső összeget jó eséllyel a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek (MVM) kell majd előteremtenie, a tavalyi hírek szerint ugyanis a gázpiacon erősíteni kívánó villamosipari csoport lenne a vevő. Az MVM-ben tulajdonosa, a magyar állam 16 milliárd forintot, azaz 57 millió eurót hagyott meg a tavalyi nyereségéből ez évi fejlesztéseire. A magyarországi E.On bekebelezésének forrása persze nyilván nem ez, hanem majd tőkeemelés, valamilyen hitelkonstrukció, esetleg eszközcsere lehet.

Már az előző Fidesz-kormány is meg akarta venni a Moltól (az árszabályozás miatt) veszteséges gázüzletágát, de az nem adta. Ehelyett a tevékenységet három – szállító, nagykereskedő és tároló – leányvállalatba szervezte, majd az utóbbi kettőt 2006-ban eladta a német E.On Ruhrgasnak.

Az azonban, amit a korábbi Fidesz-kormány meg akart venni, illetve a Mol másnak eladott, sokban különbözik attól, amit „pillanatokon belül” visszavásárolunk. A tároló üzletágból lett (E.On Földgáz Storage) azóta kibővítette zsanai létesítményét, a Maros-1 tárolót viszont üzleti megfontolásból épp nem használja. A nagykereskedő üzletág már rögtön a Moltól elkerülve jelentősen meggyengült. Az E.On Földgáz Trade néven továbbvitt tevékenységtől ugyanis azonnal és csapatostól szerződtek át a legnagyobb és legjobb ügyfelek, így az OTP és a Csányi Sándor kezében lévő vállalkozások a piacon akkor megjelent EMFESZ Kft.-hez. Piaci körökben fel is merült, hogy a Moltól kapott segítségnek is szerepe lehetett az EMFESZ diadalmenetében. E vélelmezett összedolgozásról tájékoztatta néhány éve az amerikai nagykövetséget informátora is, a tavaly nyáron kiszivárgott WikiLeaks iratok szerint. A vádat a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt cáfolta. Az E.On Földgáz Trade által elveszített, valamikori molos ügyfelek nagy része azóta (az EMFESZ ellehetetlenülésével összefüggésben) a Mol Energiakereskedőhöz kerültek. Mivel utóbbi cég a 30 százalékban állami ellenőrzésű Mol tulajdona, ha így vesszük, az érintett ügyfélkört már „visszaszereztük”.

Az E.On Földgáz Trade annyiban a régi, hogy nagy értéke a hosszú távú gázimportszerződése. Ez 2015-ben jár le. Bár ehelyett az állam által kijelölt majdani importőr (MVM) újat is köthetne 2015-től, talán gördülékenyebb a gázimport fenntartása a vevő jogfolytonosságának fenntartása mellett. Az is az E.On Földgáz Trade mielőbbi megvétele mellett szólhat az állam szempontjából, hogy ne 2015-ben, hanem már előbb vehesse át az MVM a neki szánt tevékenységet.

Van még egy lényeges különbség az előző Fidesz-kormány által megvenni kívánt gázüzletág és aközött, amit most megvehet: a gázszállítás. E tevékenységet a Mol az FGSZ Földgázszállító Zrt.-be szervezte, de e tevékenységről – mint stratégiai üzletről – a mostani állami vezetés úgy nyilatkozik, hogy állami ellenőrzés alatt a helye. Nem lehet tudni, hogy ezen elvárást kielégíti-e az, hogy időközben 30 százalékra nőtt a Molban lévő állami hányad.

Mi van az alkuban?

Nem teljesen egyértelmű, mi az alku tárgya. Lehet, hogy csak a két említett hazai E.On cégről van szó, csakhogy az E.On Magyarországhoz tartozik még az áram- és gázszolgáltató, tehát kiskereskedő cégeket összefogó E.On Energiaszolgáltató, továbbá annak a vezetéki társaságai. Ezekhez a német cég az energiaszolgáltatók privatizációja idején jutott hozzá. Átvételük annyiban beleillene a képbe, hogy velük lenne teljes a csomag, a miniszterelnök pedig nemrég a hazai lakossági energiaszolgáltatás nonprofit jövőjéről beszélt. Ilyen tevékenység aligha várható el nyereségérdekelt társaságoktól. (Igaz, a reménybeli tulajdonos MVM-től sem.)

Ha viszont az energiaszolgáltató is benne van a csomagban, felmerül a kérdés, mi az állam terve a többi hazai áram- és gázszolgáltatóval, főleg hogy vízszolgáltatás „visszavétele” terén már vannak eredményei.

Ha viszont az energiaszolgáltató is benne van a csomagban, felmerül a kérdés, mi az állam terve a többi hazai áram- és gázszolgáltatóval, főleg hogy vízszolgáltatás „visszavétele” terén már vannak eredményei.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.