Vagyonperek - Felülvizsgálat a Kúriánál csak 3 millió felett

Számítások szerint a változások hatására 6-7 ezerről 4-5 ezerre csökkenhet a felülvizsgálati kérelmek száma a Kúriánál, miután szeptember elsejétől szűkül a felülvizsgálatok lehetősége. Az úgynevezett bagatell ügyek kiszűréséről szóló, kétharmados többséget igénylő törvénymódosítási javaslatot július 8-án fogadta el az Országggyűlés. Akkor Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal indokolta a Kúria előtti felülvizsgálati jog szűkítését, hogy a polgári perrendtartás értelmében az jelenleg nagyon széles körben igényelhető, így a jogalkotó eredeti szándékával szemben nem rendkívüli, hanem rendes jogorvoslati lehetőségként szolgál.

A törvénymódosítás több esetben az értékhatár felemelésével szűkíti a felülvizsgálat lehetőségét. Újdonság, hogy a jövőben a vagyonjogi perekben csak a hárommillió forint feletti perérték esetén lehet a Kúriához fordulni. A közigazgatási ügyekben ez az értékhatár egymillió forint lesz, a munkaügyi perek egy részében pedig akkor nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét.

Első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen a törvény szerint csak kivételes esetekben lehet felülvizsgálatot kérni. Abban az esetben sem kérheti valaki, ha ő maga nem fellebbezett a döntés ellen, és azt a másodfokú bíróság a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben. Nem lehet felülvizsgálatot kérni jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen.

Ezalól csak az kivétel, ha a fellebbezés is kizárólag erre vonatkozott. Önmagukban a teljesítési határidő, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezések sem kifogásolhatók. A Kúria határozata sem kifogásolható. Nem kérhető felülvizsgálat egyezséget jóváhagyó, hagyaték átadásáról szóló és helyi önkormányzat ellen adósságrendezés elrendeléséről hozott végzés miatt sem. A törvénymódosítás kizárja a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet elleni felülvizsgálatot is.

Konkrét ügyek helyett iránymutatás

A Kúria tevékenysége a jövőben a kisebb jelentőségű konkrét ügyek helyett egyre inkább az elvi iránymutatás felé tolódik el – nyilatkozta korábban Darák Péter, a testület elnöke. Erre a felülvizsgálati ügyek „megrostálása” teremt lehetőséget – emelte ki, hozzátéve: nem a Nyugat-Európában több országban alkalmazott módszerrel, amely szerint a bírák bizonyos szempontok alapján maguk döntenek arról, mely esetek kerülhetnek a legfőbb bírói testület elé, hanem a polgári perrendtartás szabályainak átalakításával.