Bezárási hullám indult el a szerencsejáték-iparban, miután a parlament kedden megszavazta a játéktermek bezárását és a nyerőgépek betiltását. A Laurus csoport kilenc I. kategóriás játékterméből tegnap már csak három működött, de ezeknek is meg vannak számlálva a napjaik. „Felmondtunk az alkalmazottaknak, és az ingatlanok bérleti szerződéseit is” – mondta lapunknak a Laurus tulajdonosa. Hozzátette: közel kétmilliárd forintos tartozásuk van egy bankkal szemben, a száz megmaradt nyerőgépet (2008-ban még ezer volt) pedig a napokban adják le az adóhatóságnak. Szerinte az elmúlt egy évet is csak azok tudták átvészelni, akik bíztak a jövőben, és a tartalékaikból ki tudták fizetni az ötszörösére emelkedett játékadót. „Teljesen fehéren működtünk, hiszen banki hitelt is csak így kaphattunk. A szerveralapú átállásra több száz millió forintot költöttünk teljesen feleslegesen” – fogalmazott a Laurus tulajdonosa, akinek cége tavaly 1,3 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe, és mintegy 1,8 milliárd forint áfát nem igényelt vissza.
A WSG Szerver Üzemeltető Kft. ügyvezetője, Szabó József is úgy látja: szerencsejáték-iparágban történtek példátlanok egy európai jogállami rendszerben. „Egy gazdasági tevékenység lehetőségét egy év alatt újraszabályozni, megvárni a piaci szereplők indulását, majd a jogszabályt 24 óra alatt teljesen megváltoztatni és egy ágazatot eltörölni, az minden befektető, gyártó és munkavállaló arcul csapása” – fogalmazott az ügyvezető. A WSG Kft. volt az első cég, mely auditáltatta rendszerét, és szabályszerűen beadta központi szerverüzemeltetői kérelmét a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.
A tárca tegnap közölte: elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása, és „minden alapot nélkülöz” az a becslés, hogy 40 ezer embert kell elbocsátani. „A szomorú valóság, hogy egy nyerőgép legalább 10 család életét tette tönkre” – hangsúlyozták. Az automatákat mintegy 600 vállalkozás üzemelteti, döntő többségükben nem főprofilú játéktermekben, hanem különböző vendéglátóhelyeken kiegészítő szolgáltatásként.
A jogászoké a fő szerep
A szerencsejáték-ipar most a jogászokban bízik. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) tagjai például pertársaságot alapítanak, az utolsó állomás Strasbourg lehet. Az E-Casino Szakmai Szövetség pedig abban reménykedik, hogy az államfő előzetes normakontrollra küldi a törvényt az Alkotmánybírósághoz. Szerintük a jogállamiság elvének egyik eleme a jogbiztonság, mely feltételezi: elegendő időt kell biztosítani a törvény végrehajtására való felkészülésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.