Nagy az ára a rezsicsökkentésnek

Megtalálta a kormány a 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés fő forrását: megemelte a nem lakossági felhasználók számára az energiafelhasználás egyes költségelemeit. Ez a legtisztábban az árampiacon látszik, ahol háztartásoknak januártól az eddiginél 11,1, illetve 11,9 százalékkal kisebb összeget kell fizetniük az elosztásért és a rendszerhasználatért, azaz a villamos energia infrastruktúra használatáért. Az elosztásért a középfeszültségen vételezőknek (kkv-knak) viszont 26,33 százalékkal, a nagyfeszültségen vételezőknek (a nagyfogyasztóknak, például a Mercedesnek vagy az Audinak) pedig 41,29 százalékkal kell többet fizetniük. A kkv-k Mavirnak fizetendő rendszerhasználati díja emellett 13,34 százalékkal emelkedik, sovány vigasz, hogy a nagyfogyasztóké csak 0,49 százalékkal. A keresztfinanszírozás a felsorolt számok alapján nyilvánvaló, még akkor is, ha a január 1-től hatályos lakossági rezsicsökkentéshez az előbbiek mellett több más tétel is hozzájárul. (Ezekről három törvény- és tizenegy rendeletmódosítás, és számos energiahivatali határozat rendelkezik.)
A gázszámlák 10 százalékos csökkentésére vonatkozó rendeletek értelmezéséről információink szerint még folynak az egyeztetések az érintett cégek és az energiahivatal között, de már ismert, hogy az elvek ott is ugyanazok, mint az áram esetében: a lakosságról levett terhek egy részét a vállalkozói szférával kell kifizettetni. Így például, ahogyan a háztartási áramfelhasználók ettől az évtől nem kötelesek drága zöldenergiát vásárolni – mert áramár képletükből kikerül az ezt szolgáló összetevő –, úgy a lakossági gázfelhasználóknak sem kell kifizetniük a rájuk jutó részt a biztonsági gáztároló fenntartási költségeiből.
A kormány korábban is nyíltan vállalta, hogy a lakossági rezsidíjakat nem gazdasági, hanem politikai megfontolások alapján alakítja. Arról viszont még nem nyilatkozott, hogyan vélekedik a nagyobb áram- (és gáz) számlával januártól megterhelt magyarországi vállalatok versenyképességének romlásáról, és a romlás következményeiről. Márpedig a versenyképesség romlásával munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Ha pedig a vállalatok érvényesíteni tudják termékeik illetve szolgáltatásaik árában a magasabb energiadíjakat, akkor a lakosság kénytelen lesz elköltheti azt a pénzét, amit megspórol a kisebb rezsivel.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatos kommunikációjában a kormány ehelyett az esetleg „trükköző” egyetemes energiaszolgáltatókra összpontosít. Ezek kapcsán Rogán Antal frakcióvezető tegnap be is jelentette, hogy ellenőrzésükre fideszes munkacsoport jön létre. A munkacsoport szükség esetén jogszabály-módosítást is kezdeményezhet a parlamentben, vagy a kormánynál. Egy hasonló célú, négytagú „kommandót” egyébként korábban a kormány is létrehozott. Az ellenőrizendő vállalati szegmenst (és másokat is) ráadásul ez évtől a méterenként 125 forintos közműdíj is terheli, egy múlt év végi rendelet alapján új ügyfélszolgálati irodákat kell nyitniuk.
Még egy olyan rendelet tervezet is fenyegeti őket, amely alapján légkábeleiket a esetleg a föld alá kell vinniük. Az energiakereskedők számára meglehetősen kilátástalan helyzet. Szakmai szövetségük elnöke, Turai József szerint nem kizárt, hogy az idén jelentős mozgások lesznek a piacon, azaz néhány cég elvérezhet, vagy – ha külföldi tulajdonosa van – letehet a magyarországi jelenlétről.
Nincs róla információnk, hogy Magyarországon lett volna olyan egyetemes szolgáltató, amely ne a számára hatóságilag előírt tarifákat alkalmazta volna. Arról viszont igen, hogy a vállalati terhek növelése, mint most az elosztói és a rendszerhasználati díjat emelése visszafogta a Magyarországon aktív, sok esetben magyar tulajdonban álló vállalkozások beruházási, fejlesztési kedvét, rontotta versenyképességét. „Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz, szintén azért, hogy kijöjjön a lakosságnak ígért, 10 százalékos rezsicsökkentés” – mondta Drucker György, a szakportál vezető elemzője. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelező átvétel rendszerében ugyanis – mint említettük – eddig minden energiafogyasztó részt vett, tehát az egyetemes szolgáltatásban, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények is.
A GKI Energiakutató számításai szerint a gáz- és az áram számla csökkentése a mai fogyasztási szint mellett évi 100 milliárd forint megtakarítást hoz a lakosság számára.

Elindult a magyar gáztőzsde

Tegnap elstartolt a CEEGEX közép-kelet-európai szervezett földgázpiac. A kereskedési platform a nemzetközi fejlett piacok mintájára, a kereskedők elvárásai alapján és a már működő szabványoknak megfelelően került kialakításra. A szervezett földgázpiac létrehozása az európai szabályozási elvárásoknak való megfelelést is segíti. A CEEGEX Zrt. a Trayport GlobalVision rendszerével a meghatározó nyugat-európai tőzsdéken is jól működő kereskedési platformot biztosít a piaci tagok számára. A magyar piacon folyamatos kereskedésű másnapi (day-ahead) és hosszú távú fizikai szállítású (physical futures) kereskedési platform kifejlesztésére és beindítására került sor. „A nyitást követően azonnali ajánlatok jelentek meg a piacon, rendben elindult a platform” – mondta Lajtai Roland, a CEEGEX Zrt. vezérigazgatója.