Nagyobb a politikai rizikó

A Mol csoport két olyan országban is aktív, amely az élmezőnyben szerepel a Maplecroft tíz, extrém politikai kockázatú országa 2013-as listáján. Iraknak a 6., Szíriának pedig – ahol tavaly jelentősen csökkent is a Mol-leány INA termelése – a 9. hely jutott. Ráadásul a brit kockázati és stratégiai elemzőcég szerint ebben az évben az országok ötödében romlani fog a helyzet. Főképp Szíriában (és Líbiában) erősödik a politikai nyugtalanság és a bizonytalanság, ami az eddiginél is nagyobb felkészültséget és előrelátást követel az ezekben az országokban jelenlévő, külföldi vállalatok részéről. A Maplecroft feketelistája első helyén „összetettben” Szomália áll, amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szudán, Afganisztán és Mianmar követ. Nem extrém, de magas a politikai kockázat a Mol másik egy további fontos érdekeltségi területén, Oroszországban is. A volt szocialista országokban – az alacsony kockázatú Lengyelország, Észtország és Litvánia kivételével – közepes.

Az elemzés szerint 2013-ban kiszélesedhetnek a líbiai és szíriai erőszakos események, főként a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, emiatt pedig nőhet az instabilitás. Megszaporodhatnak a terrorista cselekmények is a fejlődő országokban. Törökország az idén bekerült a terrorista veszély alapján legrizikósabbnak tartott országokon belül a 18 extrém kockázatú ország közé. A fő ok a Kurd Munkapárt megmozdulásai és az, hogy Törökország pénzügyi és logisztikai támogatást ad a Szabad Szíria Hadseregnek. (A gázelosztó szerepre készülő Törökország fontos tranzitország lehet a tőle keletebbről Európába szállítandó gáznak.) Nőtt a terrorveszély Nigériában, a Fülöp-szigeteken, Kolumbiában, Thaiföldön, Indiában és Oroszországban is.

A magas politikai kockázat további összetevői a társadalmi felszültségek miatti lázongások, ezek szélső esetekben egyes rezsimek változását is hozhatják. Ebből a szempontból magas kockázatúak maradtak a 2011-es Arab Tavasz országai, így Jemen, Líbia, Tunézai és Egyiptom is.

Végül nőni fog a helyi erőforrások nemzeti ellenőrzésére való törekvés is, ez 21 országban jelent 2013-ban extrém politikai kockázatot. Ezen országok közé tartozik Türkmenisztán is, ahonnan térségünk is földgázt vár.

„Tény, hogy Szíriában, Irak kurdisztáni területén és talán Egyiptomban is bizonytalan a helyzet, más olyan országokban viszont, amellyel a magyarországi cégek erősítenék a kapcsolatot, nem látok kockázatot” – válaszolt a Világgazdaságnak Miklóssy Ferenc, az MKIK magyar-arab tagozatának elnöke. Az Öböl-térségben, például Katarban, Kuvaitban és Szaúd-Arábiában nem látható kockázat. Ezen országok bővíteni szeretnék a Magyarországgal lévő kapcsolataikat. Gazdaságuk fejlődik, fizetőképesek, erősödik a verseny azért, hogy más országok cégei eladhassanak. Ha valami hiányzik magyar részről, az Miklóssy Ferenc szerint a piacképes árualap.

A kereslet napi 830 ezer hordóval bővülhet az előző évi napi 870 ezer hordó után. Az árak azonban magasak maradnak a Nyugat és Irán közötti politikai szembenállás, továbbá a közel-keleti és az észak-afrikai feszültség miatt.

Líbiában, Irakban és Nigériában is romolhat a politikai és a polgári események miatti feszültség.

A kereslet napi 830 ezer hordóval bővülhet az előző évi napi 870 ezer hordó után. Az árak azonban magasak maradnak a Nyugat és Irán közötti politikai szembenállás, továbbá a közel-keleti és az észak-afrikai feszültség miatt.

Líbiában, Irakban és Nigériában is romolhat a politikai és a polgári események miatti feszültség.-->