Szörnyű vádak lengik körül Kapitány István egykori cégét – a Tiszás politikus szerint a cég nem akart kárt okozni

Kapitány István a Shell alelnökeként jelentős vagyonra tett szert és szépen profitált az orosz-ukrán háborúból is felsővezetői részvénycsomagja révén. Az orosz energiáról való leválást erőltető ellenzéki politikus egykori cége ráadásul pont az olcsó orosz gáz helyett javasolt LNG-t is magában foglaló gázüzletágon keresett nagyot.

A Shell nyeresége 20022 és 2024 között évente 5-20 milliárd dollárral volt nagyobb, mint a korábbi években, 2022-ben például a cég 40 milliárd dollár profitra tett szert, amit 2023-ban 28,3 milliárd dollár, 2024-ben pedig 23,7 milliárd dollár nyereség követett, így nem csoda, hogy a háború kezdete óta a részvények árfolyama is másfélszeresére ugrott.

A Shell jól keresett az orosz gáz LNG-re cserélésén világszerte, így 2022-ben a cég integrált gázüzletága 22,2 milliárd euró nyereséget termelt, szemben az egy évvel korábbi 8,1 milliárd euróval.

A Shell bűnlajstroma

A Shell bűnlajstroma azonban messze megelőzi a szomszédunkban folyó háborút az Ellenpont írása szerint:

• Az 1965 óta kibocsátott széndioxid mennyiség alapján összeállított lista szerint a Royal Dutch Shell a világ 7. legszennyezőbb vállalata, melynek történetét sok egyéb botrány is övezi. A brit Ethical Consumer listáján a Shell bizonyult a legrosszabb vállalatnak 2022-ben és 2023-ban is.
• Az olajóriást az 1990-es években elkövetett nigériai gyilkosságok és a Niger-delta elpusztítása miatt is érik vádak. Kilenc, az olajkitermelés és környezetkárosítás ellen tiltakozó aktivistát (az "Ogoni Kilenceket") végeztek ki 1995-ben, a vádak szerint a Shell tudtával és közreműködésével. A vádak szerint a Shell többeket lefizetett azért, hogy hazudjon az aktivistákról, amire hivatkozva a katonai diktatúra kivégezte őket. A vállalat ugyan tagadja bűnrészességét, de 2009-ben mégis 15,5 millió dollárt fizetett egyes áldozatok családjának.
• A céget rendszeresen támadják zöldrefestő kampányai miatt, a brit reklámhatóság pedig 2023-ban le is tiltotta a cég egyik kampányát, mely az elektromos tötőhálózatot és a megújuló energiákat helyezte a középpontba, noha a cég eszközbeszerzéseinek túlnyomó többsége, egyes becslések szerint akár 80-90 százaléka is, továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok termelését és finomítását célozza. Az olajcéget emellett azzal is vádolják, hogy a kutakon bevezetett "zöld" megoldások (pl. szelektív hulladékgyűjtés a kutakon, bioösszetevők az üzemanyagban) csak elfedik azt a tényt, hogy a cég alapvető üzleti modellje továbbra is a környezetszennyező olajkereskedelmen alapul. 
• Olyan szakszervezetek mint az IndustriALL pedig számos olyan esetet jegyeztek fel, ahol az olajmulti alvállalkozóinak munkásai, szerződéses dolgozói meghaltak vagy nem kapták meg a tisztességes fizetést. Sorozatosan érkeztek jelentések visszaélésekről és embertelen körülményekről Nigériából, 2017-ben pedig 217 ember halt meg, amikor egy Shell-üzemanyagot szállító tartálykocsi felrobbant Pakisztánban.
• Amikor 2022-ben a világ megélhetési válsággal és háborúval küzdőtt, a cég rekordprofitot ért el, és a Shell akkor távozó vezérigazgatója több mint 50 százalékos fizetésemelést kapott, így alapbére 9,37 millió fontra emelkedett.
• Az olajóriás az Egyesült Államokban 2024-ben 7 millió dollárt költött politikai lobbitevékenységre, míg az Európai Unióban 4,5-5 millió eurót. Emellett a The Guadian szerint a Shell az Egyesült Királyságban parlamenti képviselőknek is nyújt adminisztratív és PR-támogatást olyan szakmai szövetségeken keresztül, mint az Egyesült Királyság Kőolajipari Szövetsége. Ebben a szervezetben a cég olyan más olaj- és gázipari szereplőkkel működik együtt, mint a BP vagy az ExxonMobil. A vállalat továbbá a Bilderberg-csoportés a Világgazdasági Fórum tagja is.
• A Shellt offshore adóelkerülésért és állatkísérletekért is támadták többször.

Kapitány István szerepe a Shellnél

A Tisza-párti politikus 2014 óta globális alelnökként már közvetlen hatással volt az olajmulti működésére, különös tekintettel a folyamatosan zöldre festéssel vádolt mobilitási üzletágra, ráadásul az 1995-ös nigériai botrány idején Dél-Afrikában volt vezető, így szinte testközelből is megtapasztalhatta, mi folyik a fekete kontinensen.

Ennek ellenére Kapitány István a Partizánban arról beszélt, hogy karrierje során a vállalatvezetésen belül "soha nem látott olyat, hogy valaki tudatosan bárkinek, bármilyen körülmények között ártani akart volna"– a nigériai vádakat is visszautasította, miszerint ezeket "nem látta bizonyított tényeknek". Annak ellenére, hogy - amint említettük- a Shell az áldozatok családjainak kártérítést fizetett. Összességében: semmit nem hallott, semmiről nem tudott.

Az ellenzéki politikus azt ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy pártjával együtt 2035-ig teljesen felszámolnák az orosz enerigafüggőséget, de arról is beszélt, hogy semmiféle állami beavatkozást nem támogat, hanem a piac önszabályozásában hisz. Ebből arra következtethetünk, hogy 

Nem lehet véletlen, hogy a Shell jelentett rekordprofitot az orosz-ukrán háború első éve után, és az orosz gázt kiváltó LNG-üzletága valósággal tarolt a világpiacon.

A Tiszás politikus összesen 37 évet töltött a cégóriásnál, ahol három évig volt regionális vezető Dél-Afrikában, majd 1997-től a Shell Hungary vezérigazgatója volt. Később Hamburgban a német, osztrák és svájci piacokért, majd az egész kontinens kiskereskedelméért felelt. 2012-ben Houstonban az üzemanyag-üzletág elnöke lett, 2014-től 2024-es visszavonulásáig pedig globális kiskereskedelmi alelnök, regionális downstream-igazgató.

Kapitány István tehát akkor is vezető beosztásban volt az olajmultinál, amikor az az orosz-ukrán háború és az orosz energiáról való leválás miatt busás haszonra tett szert. Politikusként sem lépett azonban ki az olajmultis vezető szerepéből és már tavaly arról beszélt a Partizánban, hogy ő teljesen a piac önszabályozásában hisz, és nem támogatja a "piaci folyamatokba való beavatkozásokat" - utalva ezzel többek között a rezsicsökkentésre vagy az árstopokra.

Olcsó orosz gáz helyett drága amerikai LNG

Idén pedig az ATV-ben azt fejtegette, hogy "megoldást kell találni az orosz energiahordozókról való leválásra." Az Ellenpont szerint Kapitány István mindent megtett azért, hogy LNG-t, azaz cseppfolyósított gázt vásároljon Magyarország az olcsóbb orosz gáz helyett. Ez nyilvánvalóan érdeke a Shellnek és érdeke a Shell-részvényes Kapitány Istvánnak - de kevésbé érdeke Magyarországnak.

Az LNG-beszerzést azért erőlteti a Tisza Párt és Magyar Péter, mert ezt várják tőlük Brüsszelben, mondván Magyarországnak nem pusztán diverzifikálnia kellene az energiahordozók beszerzését, hanem teljes mértékben le kellene válnia az orosz gázról és olajról. Ezt az Európai Bizottság szerint az LNG-vel lehet megoldani, ami ugyan kiegészítő elemként – ahogy arról a magyar kormány által megkötött szerződés is szól – segítség, ám 

Az EU kereskedelmi biztosa, Valdis Dombrovskis, egy 2024-es levélben arra szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, hogy “aktívan törekedjenek az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikációra". Nyilvánvaló, hogy Magyar Péter semmiben nem tud nemet mondani Brüsszelnek, s most már ez még kevésbé lehetséges azok után, hogy Kapitány István mellé került.