Jön az épületenergetikai cselekvési terv
Magyarország energiaellátás szempontjából sebezhető: energiahordozókból több mint 62 százalékban importra szorul, saját készletei korlátozottak, mindössze némi szene és gáza van. Gázalapú energiatermelése túl nagy arányt képvisel, erőműparkja elöregedőben, energiatermelésén belül a megújuló források tavaly csak 9,79 százalékot képviseltek, energiafelhasználása pedig pazarló.
„Éppen ezeken kíván változtatni az ország szén-zöld-atom súlypontú energiastratégiája. A fő eszközök az energiahatékonyság növelése, a megújulóalapú áramtermelés felfuttatása, a biztonságos nukleárs termelés, az európai energia-infrastruktúrára való rácsatlakozás, a hazai szén- és lignitvagyon kiaknázása 2020-ig, illetve 2030-ig” – ismertette az Energy Summit konferencián a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztési főosztályának vezetője. Varga Tamás emlékeztetett, hogy uniós vállalásunknak megfeleleőn 2020-ig 14,65 százalékra kell növelnünk a megújulók arányát teljes energiatermelésünkön belül (13 százalék az EU-ban kötelező mérték), a levegőbe történő károsanyag kibocsátásunkat pedig a 2005-ös szintnél 10 százalékkal alacsonyabbra kell nyomni.
Mindezek megvalósításához olyan, részben már kész (megújuló) , illetve még készülő (erőmű, távhő, erőforrás) cselekvési tervek adnak útmutatást, amelyeket időnként finomítani, felülvizsgálni kell azért, hogy a célokat a leghatékonyabb módon tudjuk elérni. Maga az eredeti cél azonban nem változik: marad a zöldenergia 14,67 százalékos terve is. Viszont változás lehet az energiamixben, a beruházásokhoz rendelt eszközökben a technológia fejlóődése és az ország teherviselő képességének függvényében.
A megújulóalapú eneregiatermelés kitörési pont lehet az országnak a főosztályvezető szerint, mellesleg új munkahelyeket is teremt, és hozzájárulhat a fenntarható vidékfejlesztéshez. Nem véletlen, hogy a terület támogatása több más országban folyamatosan nő, de az sem, hogy meg is lett a negatív következménye. Az áramára ezekben az országokban egyre magasabb lett, komoly feszültségeket okozva. Csehországban például 2010-re – az ország méretéhez képest – a hatodik legnagyobb európai fotovoltaikus (napelemes) kapacitást telepítették, emiatt viszont olyan mértékben megdrágult a villamos energia, aminek csak a zöldenergia átvételi árának drasztikus csökkentésével, a támogatások lefaragásával, és a telepítések műszaki szigorításával (csak háztetőre tehető napelem) lehetett gátat vetni.
Olaszország 2011-ben jutott el hasonló okból a korlátozásokig, ott zöldenergia-támogatási plafont és tendereztetési rendszert vezettek be. A németországi nergiaellátáson belül már 26 százalékot képvisel a zöldenergia, emiatt 50 százalékkal ugrott meg a kötelező átvételi rendszerben (kát) eladott áram mennyisége, s persze megugrottak a háztartások költségei. „Le kell tehát vonnunk a tanulságokat, hogy ne kövessük el mi is ugyanezeket a hibákat. Eddig Magyarországon nem is alakult ki a felsoroltakhoz hasonló, iparági buborék” – jelentette ki Varga Tamás.
A főosztályvezető szerint a magyarországi kát rendszer az egyik legjobb és legkiszámíthatóbb Európában. Ennek köszönhetően el is kerültük mások hibáit. Ugyanakkor megindult egy konzultáció a kát leváltásáról fenntarthatóság és a nemzetgazdasági célokhoz való hozzájárulás szempontjai miatt. Az új, megújuló támogatási rendszer lenne a Metár. A főosztályvezető nem tért ki rá, hogy a Metár bevezetését már több ízben megígérte, majd elhalasztotta az NFM, és arról sem beszélt, hogy mikorra várható a bevezetése. Feltehető azonban, hogy a megújuló cselekvési terv folyamatban lévő felülvizsgálata lezárultáig nem lesz Metár – hiszen a kettő összefügg –, és az is valószínű, hogy módosulni fognak az abban eredetileg tervezett támogatási mértéket és arányok, netán szabályok is.
Varga Tamás közölte: a kát jelenleg is él, ma is benyújtható hozzá csatlakozási kérelem, a tavalyi árakon.
A minisztériumi tisztviselő részletesen szólt az energiahatékonyságban és -takarékosságban rejlő lehetőségekről. Az ország 2018-ra 17 százalékos, 2030-ra 23 százalékos megtakarítást irányzott elő. Ez energiamennyiségben 189 petajoule-t (PJ) jelent, amelyen belül a legnagyobb csökkentés, 111 PJ-nyi a fő energia-felhasználóknak számító épületek terén várható el. 24 PJ-t ígér a rossz hatásfokú szenes erőművek lecserélése.
A megvalósítás érdekében ez év szeptember 30-ra el kell készíteni az épületenergetikai stratégiai tervet. Az ország 4,2 millió épületének mintegy 70 százaléka ugyanis felújításra szorul, majd következik az állomány feltérképezése, hatástanulmány készítése, az épületleltár összeállítása, a támogatások, finanszírozások, és az épületminősítési rendszer kidolgozása.
