Az új Ptk.-hoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó külön törvény még nem jelent meg, ennek ismerete nélkül pedig nehezen mérhető fel, valójában hogyan fogja érinteni az új szabályanyag a gazdasági élet szereplőit - közölte a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda. Az új Polgári törvénykönyv szerint hárommillió forint, a jelenlegi összeg hatszorosa lesz a minimális törzstőke korlátolt felelősségű társaságok esetében. Az azonban az átmeneti rendelkezések függvénye lesz, hogy a hárommillió forintos tőkekövetelmény pontosan mikortól alkalmazandó és mely cégekre vonatkozik majd.
"Az egyik lehetséges megoldás az, hogy a jogalkotó csak az új Ptk. hatályba lépése után alapított cégeknek írja elő a magasabb tőkekövetelménynek való megfelelést, míg a meglévő cégeket továbbra is engedi alacsonyabb tőkével működni" - hangoztatta Vikor Orsolya. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda társasági jogásza ugyanakkor ezt a megoldást nem tartja valószínűnek.
A jogalkotó rendelkezhet úgy is, hogy a hárommillió forintos törzstőke követelmény minden kft.-re vonatkozik, azaz a korábban alacsonyabb tőkével alapított cégek tőkéjét is meg kell emelni az új Ptk. által megkövetelt szintre. Amennyiben a jogalkotó ezt a megoldást választja, a szakértő szerint további kérdés, milyen határidőt biztosít a cégtulajdonosoknak a törzstőke kiigazítására és mi lesz a sorsa azoknak a cégeknek, amelyek tulajdonosai nem tudják vagy nem akarják a különbözetet biztosítani.
Akár cégalapítási dömpinget is elindíthat, ha a jogalkotó úgy dönt, hogy a 2014. március 15. előtt alapított cégeknek nem, vagy csak hosszabb átmenti idő eltelte után kell majd megfelelnie az új tőkekövetelményeknek. Ekkor reális esélye van annak, hogy a cégalapítást fontolgatók jelentős része anyagi okokból még az új Ptk. hatályba lépése előtt megalapítja a vállalkozását.
Az új Ptk. gazdasági élet szereplőire gyakorolt tényleges hatását nagyban befolyásolja majd a normaszöveg bíróságok általi értelmezése és alkalmazása is. Az új kódexben szerepelne egy olyan rendelkezés, amely azt szabályozza, hogy a cégek tagjai az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseitől eltérhetnek-e. Ebben a kérdésben az új Ptk. szokatlan megoldást alkalmaz.
A főszabály szerint az eltérés megengedett, a főszabály alóli kivételek azonban nem pontosan rögzítettek. Az új Ptk. szerint a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a törvényben írtaktól.
Kivétel ez alól a főszabály alól, azaz a jogi személy tagjai illetve alapítói nem térhetnek el az új Ptk.-ban foglaltaktól abban az esetben, ha az eltérést az új Ptk. tiltja vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének a jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személy törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Olyan vélemény is van, amely szerint ezen "gumiszabály" alapján kérdéses, hogy egyáltalán kötelező érvényű-e a minimum hárommillió forintos törzstőkére vonatkozó szabály, vagy ettől is el lehet térni (lefelé) a társasági szerződésben.
Vikor Orsolya úgy véli: minimum tőkekövetelményt támasztani a jogszabályban akkor van értelme, ha az mindenkire kötelező, eltérési lehetőség nélkül. Ennél az általános érvnél is fontosabb azonban, hogy a minimumtőke-követelmény hitelezővédelmi célokat szolgál - fűzte hozzá.
Egy bíróság vita esetén nagy valószínűséggel úgy foglalna állást, hogy a minimum tőkekövetelménytől való eltérés a korlátolt felelősségű társaság hitelezőinek a jogait nyilvánvalóan sértené, és ezért az eltérés nem megengedett. Azaz nem lehet hárommillió forintnál alacsonyabb törzstőkével korlátolt felelősségű társaságot alapítani. Ugyanakkor a minimumtőke-szabály mellett nem szerepel az új Ptk.-ban olyan kitétel, ami az ettől való eltérést kategorikusan megtiltaná. Ilyen kifejezett tilalom hiányában pedig vita esetén a jogalkalmazón, azaz a bíróságon fog múlni, hogyan ítéli meg az eltérési lehetőség kérdését - fejtette ki a szakértő.
