Az EU épület-energiahatékonysági irányelvének célja, hogy a tagállamok olyan épület-energiahatékonysági standardokat fogadjanak el, amelyek biztosítják a költség-optimális építkezést. Azaz azt, hogy az egy épület építési és felújítási költsége és élettartama alatti energiaköltsége összességében a lehető legalacsonyabb legyen, és az emberek ne építsenek olyan házakat, amelyeket olcsóbb felhúzni, de fennállásuk során rengeteg energiát pazarolnak el – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft.
A kormány április 30-án határozatban döntött arról, hogy megszigorítják az épület-energiahatékonysági követelményeket, azaz a falak, az ablakok, a tetők és a padlók maximális hő-átbocsátási értékeit. Az új szabályok azonban csak 2018-tól hatályosak, de a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatok keretében zajló építések során már 2015-től kell alkalmazni azokat.
A döntést előkészítő műszaki-gazdasági számításokat a Belügyminisztérium felkérésére az Energiaklub végezte. A szakpolitikai intézet számításai egyértelműsítették, hogy a jelenlegi hazai követelmények jóval elmaradnak a költségoptimális szinttől, és minél hamarabb szigorítjuk a standardokat, annál hamarabb válnak hatékonnyá az építkezések, felújítások.
"A követelmények szigorítása fontos és jó lépés az energia-pazarlás megállítása felé, de nem értjük, hogy miért kell még öt évet várni, hogy bevezessük a ma érvényes németországi követelményeket. Ezzel csak azt érjük el, hogy hazánk a Nyugaton már elavult technológia lerakóhelye lesz. Szerintem a Kormány fontos lehetőséget szalasztott el arra, hogy elősegítse a takarékosságot, ami alapvető gazdasági érdekünk" – mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója.
