Az államnak az eddiginél jobban kellene segítenie a lakossági energiatakarékosságot, ehhez viszont tipizálni kell a hazai lakásállomány jellemzőit, energetikai állapotát, a felújítási módokat és a várható költségeket (nettó jelenértéken) az előttünk álló 30 évre. Minderről Ámon Ada beszélt az Energiaklub igazgatója a Világgazdaság energiakonferenciáján.

E tipizálásba maga az Energiaklub is belefogott. Meghatározta a kilenc jellemző hazai lakóépületet, és felmérte ezek jellemzőit is. Mivel a hazai épületenergetikai szabványok rosszak és lazák, az Energiaklub ezen a téren is végzett egy vizsgálatot. Megállapította, hogy a hazai épületállomány meglehetősen régi, a lakossági 51 százaléka gázzal fűt, 20 százaléka árammal és magas a tűzifa aránya is. (A gázzal versenyképes a tűzifa - pellett formájában nem -, és lehet takarékoskodni napkollektorok használatával is.)

Felmérése szerint a családok 66 százaléka családi házban él, 20 százaléka nem panel épületben, 14 százaléka pedig panelben. A felújítások terén a panelek állnak a legjobban. Az Energiaklub számszerűsítette, hogy a három nagy beavatkozási területen (külső szigetelés, nyílászárócsere, épületgépészeti eszközök korszerűsítése) mekkora megtakarítást érhető el.
Összeállított egy javaslatot is egy állami támogatású lakáskorszerűsítési rendszerre, és felmérte mindennek a kedvező makrogazdasági hatásait is. „Megállapítottuk, hogy sokszor az a legdrágább, ha semmit sem csinálunk. A költség-optimumot a komplex megoldások adják” – közölte Ámon Ada.