Ezt nem teszi zsebre: visszaszólt a szakszervezeti vezető Kapitány Istvánnak, aki minden állami korlátozást eltörölne – „Vagy nem érti a valóságot, vagy félrevezeti az embereket”
„Az árrésstop, a kiskereskedelmi különadó és az árkorlátozások megszüntetése nem gazdasági reform, hanem egyenes út a dráguláshoz” – így reagált Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet vezetője Kapitány István szavaira. Ahogy beszámoltunk róla, a Shell volt alelnöke, aki a Tisza Párt gazdaságiminiszter-jelöltje, egy kampányeseményen a héten azt mondta, hogy kevesebb állami beavatkozásra van szükség. Kapitány István megemlítette az árrésstopokat és mindenfajta árkorlátozó intézkedést, amelyek kivezetése szerinte indokolt lenne.
Visszaszólt a szakszervezeti vezető Kapitány Istvánnak, aki minden állami korlátozást eltörölne – „Vagy nem érti a valóságot, vagy félrevezeti az embereket”
„Egyszerűbbé kell tenni az állam működését. Sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra, mert, hölgyeim és uraim, amikor valaki belenyúl a gazdaságba, az általában nem szokott jól sikerülni” – fogalmazott Kapitány István.
Bubenkó Csaba ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon már láttuk, mi történik, amikor „engedik a piacot működni”: amikor csökkent az áfa, az árak alig mozdultak, a pénz jelentős része a nagy kereskedelmi láncoknál maradt. Most ugyanez történne újra, csak nagyobb tételben.
Aki azt állítja, hogy ezek kivezetése után olcsóbb lesz a bevásárlás, az vagy nem érti a valóságot, vagy félrevezeti az embereket
– mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint ha eltűnik az árrésstop, megszűnik az egyetlen közvetlen korlát az alapvető élelmiszerek árképzésén. Ha megszűnik a különadó, a legnagyobb láncok költsége csökken, de semmi nem kötelezi őket arra, hogy ezt a vásárlóknak adják tovább. A kettő együtt: garantált profitnövekedés a multiknak, és garantált bizonytalanság a magyar családoknak.
„Ez nem piac, ez kiszolgáltatottság. És tegyük fel a kérdést, amit sokan megkerülnek: ha megszűnik a különadó, hová tűnnek a milliárdok?”
– vetette fel Bubenkó Csaba, aki szerint a válasz sajnos ismerős. Nem a magyar családokhoz, nem a dolgozókhoz kerülnek, hanem oda, ahol eddig is landoltak: a multinacionális láncok profitjában.
Szerinte a múlt tapasztalata világos: amikor nem voltak ilyen fékek, a megtermelt milliárdokat talicskával tolták ki a rendszerből. A dolgozó ebből mit látott? Több munkát, nagyobb terhelést és ugyanazt a hónap végén. És közben jön a következő illúzió: majd a béremelések megoldják.
A valóság ezzel szemben az, hogy a jelentősebb béremelések mögött döntően kormányzati bérpolitikai lépések álltak. Amint elszabadulnak az árak, az infláció egyszerűen lenullázza ezt az előnyt
– mondta, hozzátéve, hogy „ez nem gazdaságpolitika, hanem áremelési felhatalmazás”. Hangsúlyozta: a magyar emberek nem kísérleti alanyok, a mindennapi megélhetés nem lehet profitjáték.
Kapitány István a piacról jött, és a piacot támogatná
Bár sok részletet nem árulnak el a Tisza politikusai, hogy mire készülnek egy kormányváltás esetén, több olyan megszólalásuk is volt, amely alapján nagyjából körvonalazódik a programjuk. Kapitány István a Shellnél dolgozott 37 éven keresztül, míg meg nem érkezett idén januárban a Tisza Pártba. A Partizánban adott interjújában kifejtette, hogy
a piac önszabályozásában hisz, és nem támogatja a piaci folyamatokba való beavatkozásokat.
„Én teljes mértékben a piacgazdaság híve vagyok. Tehát nyilvánvalóan mi megtapasztaltuk, hogy milyen a tervgazdaság, a különféle szabályozókkal, különféle piaci folyamatokba való beavatkozásokkal. Ezek soha nem vezetnek hosszú távú eredményre. Nyilvánvaló, hogy ingyen nem lehet semmit csinálni” – mondta Kapitány, a Tisza szakértője.
Ugyanakkor nem ő az egyetlen, aki hasonló nézeteket vall. Kármán András, aki korábban az Erste Banknál dolgozott, tavaly a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a Tisza-kormány kivezetné a különadókat és megszüntetné a munkahelyteremtő beruházások adókedvezményeit.
Márpedig Magyarországon több hasonló intézkedés van, amelyek állami beavatkozásnak tekinthetők, ilyenek
- a rezsicsökkentés,
- az árrésstopok,
- a különadók,
- illetve legújabban a védett üzemanyagárak.
Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy a piac vadhajtásait levágják, és az extraprofitot elvonják a multiktól és a bankoktól. A védett üzemanyagárak erre a legjobb példa, miközben Európa több országában már meghaladja a 2 eurót is, azaz a 770-780 forintot a benzin és a gázolaj ára, idehaza az előbbi 595 forint, az utóbbi 615 forint.
Ráadásul Kapitány István téved, ugyanis lehet, hogy az önszabályozó piac híve, de ma már alig akad olyan ország az EU-ban, ahol ne próbálnák meg valamilyen állami beavatkozással megvédeni az embereket a drágulástól.
Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában is léptek már a kormányok, de április elsejétől Ausztriában is életbe lépnek intézkedések, miközben Németországban hetek óta tárgyalnak róla a kormánypártok.
Ezzel együtt a nagyobb terhet a rezsicsökkentés eltörlése jelentené a családoknak. A kormány szerint évente 250 ezer forint egy háztartásnak az éves rezsiszámlája átlagosan, ezzel szemben Csehországban 750 ezer, Lengyelországban 1 millió forint. Azaz ha megszűnne a rezsicsökkentés az jelentős jövedelemkiesést okozna a magyar háztartásoknak.
Orbán szerint igazat mondanak
Orbán Viktor korábban már figyelmeztetett arra, hogy mivel járna egy ilyen sokkszerű és meggondolatlan intézkedés: „Igazuk van, amikor azt mondják, hogy rendszerváltásra készülnek. A magyar családokat támogató nemzeti kormány helyett jönne a brüsszeli rendszer. Rezsicsökkentés, családtámogatás, otthonteremtés – ezeknek lőttek” – fogalmazott a miniszterelnök, és hozzátette, hogy ezt a filmet már láthattuk egyszer 2002-ben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor is szóltak, hogy ha a szocialisták nyerik a választást, a nagytőke és a pénztőke alakít kormányt, és mindent elvesznek, majd így folytatta: az ország fele sajnos nem hallgatott ránk, drágán megfizettük az árát, az egész ország, minden család nyögte nyolc éven át.
Orbán Viktor az idei évértékelőn beszélt először arról, hogy kormány 2010 és 2025 között három gazdasági területről – a bankoktól, energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól, különböző módszerekkel összesen 14 956 milliárd forintot vont el, amelyből a magyar embereket támogatta. Ezeket szerinte most vissza akarja venni a nagytőke a Tisza Párttal közösen.
