Az első ember világában

Honnan jövünk? Mi tette lehetővé őskori elődeinknek, hogy leváljanak a majom rokonoktól? Hol kezdődött a Homo sapiens fejlődése?

Keveset tudunk erről. Az biztos, hogy a főemlősök legalább hétmillió évvel ezelőtt tették meg az emberi léthez vezető úton az első döntő lépéseiket Afrikában. Tehát jóval korábban kezdtek el felegyenesedve járni, mint ahogy még nemrégen gondoltuk.

Az evolúció ismét kísérletezni kezdett. A két lábon járó lények közül körülbelül 2-3 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a Homo nem első képviselői. Ősemberek, akik megtanultak szerszámokat készíteni, összetett társadalmi szerkezetekben élni és végül megszelídíteni a tüzet. A paleoantropológusok főként az éghajlatváltozásra vezetik vissza azt, hogy mindez megtörténhetett. Afrika szárazabbá, hűvösebbé vált. Az erdőből szavanna lett, új életkörnyezet keletkezett a felegyenesedve járó és szerszámot készítő lény számára.

Úgy tűnik, hogy egy éghajlatváltozás gyermekei vagyunk. Hogyan indult el ez a folyamat? Vajon Afrika köveibe és mélységeibe vannak zárva az ember kialakulását ösztönző erők?

Az afrikai kontinens keleti felén hatalmas mértékű geológiai dráma játszódik több mint húszmillió éve. Afrika mindennap egy kicsit tovább hasad. A földkéregből felemelkedő forró kőzet áradata szétfeszíti az arab, az afrikai és a szomáliai kontinentális lemezt. Közötte, Szíriától a Vörös-tengeren át Mozambikig, a földkéreg észak–déli irányban felszakad.

Egy 6000 kilométer hosszú, kétágú hasadék keletkezett így, a „Great Rift Valley” (az angol rift szóból, mely hasadékot jelent). A Nagy-hasadékvölgy közepén a föld felszíne több száz méterrel a tengerszint alá süllyedt. A hasadék szélein ezzel szemben hegyláncok emelkedtek ki, úgy, mint a Rwenzori-hegység, vagy magas vulkánok tornyosultak elő a földkéregből, úgy, mint a Kilimandzsáró, a Kenya-hegy és a Virunga-hegység krátere.

Mikor és pontosan hogyan változtathatták meg ezek a hegyek esőválasztóként az éghajlatot, a felhő- és szélmintát, a folyókat, a növényzetet?

Hosszú út vezetett az ember kialakulásáig

A szakemberek főleg koponyákból és fogakból rekonstruálják az emberi evolúció útját. Például ha a gerincoszlop tapadási helye a koponya alatt van, akkor ez a felegyenesedett járás jele, mint a Sahelanthropus tchadensis esetében, mely az első felegyenesedve járó lény volt. A kvantumugrást a főemlősök között szuperagynak számító Homo vitte véghez. Két és fél millió évvel ezelőtt elkezdett nőni őseink agytérfogata, szerszámaiknak és ügyesebbé válásuknak köszönhetően elegendő húst tudtak enni. A proteinben gazdag táplálék segítette az agy növekedését. Egyre gyorsabban zajló visszacsatolási folyamat indult el, mely látványos fejlődési lehetőségeket nyújtott az embernek. Felfedezte a tüzet, majd vadász, földműves, művész lett.