Az MNB és a Fed kamatpályája alakíthatja majd legnagyobb mértékben az idei év hátralévő részében a forint árfolyamát, a kurzusra azonban az orosz–ukrán háborúban beálló fejlemények, a hitelminősítői döntések, valamint a fiskális oldal lépései is jelentős hatással lehetnek majd – derült ki a VG-poll nyárzáró felvonásából, amit hat hazai elemzőház és piaci szakértő bevonásával készítettünk.
Az elemzők körében az euró-forint árfolyamát tekintve nagyobb egyetértés alakult ki, mint a dollárkereszt esetében: a szakértők többsége azt várja, hogy a forint a közös deviza ellenében kisebb gyengülést fog még az idei év hátralévő részében produkálni, túlzottan éles árfolyamváltozásra azonban nem számítanak a megkérdezettek. A forint szempontjából a leginkább pesszimistának Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír vezető makrogazdasági elemzője tűnik, aki 400–410 közé várja a keresztet az év végére. Elemezése szerint a 400–405-ös sáv akkor valószínű, ha az MNB nem nyúl a kamatokhoz az idén.
„Előrejelzésünk szerint a szeptemberi MNB-döntés és a kapcsolt kommentárok kritikusak lesznek. Ha az MNB szeptemberben nem jelzi egy idei kamatcsökkentés lehetőségét, akkor a 400–405-ös forgatókönyvet tekintjük irányadónak. Jelenleg ugyanakkor még látunk esélyt arra is, hogy kétszer csökkenti az idén a kamatokat a jegybank, ez esetben a 410-es árfolyam lehet a realitás” – emelte ki a szakértő.
A tengely átellenes végén Zakár Tivadart, a BÉT kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatóját, a forint árfolyamáról szóló tavalyi VG-poll egyik legpontosabb előrejelzését adó szakértőjét találjuk,
aki 395–400-as árfolyammal számol, nála tehát még egy kisebb felértékelődés sincs kizárva.
Zakár Tivadar elemzésében kiemelte, a forint akkor lehet képes erősödni, ha az infláció a vártnál gyorsabban mérséklődik, vagy a globális kockázatkerülés csökken. Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója is optimista, 397,5-es euróárfolyammal számol, kiemelve, hogy az MNB óvatossága és a várható tengerentúli kamatcsökkentések erősíthetik a forintot, még akkor is, ha a költségvetési kockázatok rontják a magyar befektetői megítélést.
„A forint árfolyama az MNB szempontjából véleményünk szerint továbbra is fontos. A hazai kamatkilátások esetében nem számítunk idén kamatvágásra, sőt, egészen a jövő év közepéig nem, ami valamivel pesszimistább a piaci várakozásokhoz képest. A nemzetközi kamatkörnyezet mérséklődik, ami elméletileg növelné az MNB előtti teret, de a magas hazai infláció és inflációs várakozások a kamatcsökkentést egyelőre nem engedik meg” – emelte ki az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A zöldhasúval szemben inkább az erős oldalra várják a forintot az elemzők, 335–337 környéki év végi záróárfolyamról is tettek említést a szakértők. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője 337,5-es árfolyambecslést adott lapunknak, nála csak Zakár Tivadar számít erősebb keresztre, aki szerint egy szeptemberi Fed-kamatvágás esetén (melynek jelenleg 85 százalékos esélyt ad a piac) akár 335-ön túl is erősödhet a forint az amerikai deviza ellenében, ha viszont Powellék nem nyúlnak a rátához három hét múlva, inkább 340–345 között mozoghat majd a kereszt.
A külső tényezők közül az amerikai kamatpálya lehet a leginkább meghatározó, várhatóan az idei évben 50 bázisponttal csökkenhet a Fed kamatszintje, mely növelheti a feltörekvő gazdaságok jegybankjának mozgásterét is. Arra számítunk, hogy az idei év végén vagy a jövő év elején az MNB is végre tud hajtani egy 25 bázispontos kamatvágást. A belső tényezők közül az inflációs és költségvetési pályára figyelhetnek a befektetők
– emelte ki Varga Zoltán.
A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: a negyedik negyedévben mindhárom nagy hitelminősítő ítéletet fog mondani hazánkról, a legfontosabb a Standard&Poor’s döntése lesz október 10-én, mivel ott csak egy osztályzatra vagyunk a befektetésre nem ajánlott szinttől, ráadásul negatív kilátás van érvényben. A kilátást ugyanakkor áprilisban rontották negatívra, és csak ritkán fordul elő, hogy fél éven belül leminősítés is jön.
A dollárral szembeni forintárfolyam tekintetében Mandl Gergely, a Gránit Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere adta az átellenes becslést, a szakértő 345 körüli kereszttel számolt az év végére vonatkozóan, legfőbb mozgatórugókként
tüntette fel.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki ebben a relációban 339-es év végi kereszttel számol, válaszában kiemelte: „Az általánosan jó tőkepiaci hangulat fennmaradása szintén kulcstényező a forint szempontjából, amíg ez kitart, a külföld szemében is vonzó maradhat a magas kamatok miatt a forint. Természetesen a geopolitika alakulása, és különösen az orosz–ukrán háború alakulása is fontos tényező, azonban ezen a területen az elemzőink nem gondolják, hogy reális esély lenne egy tartós tűzszünetre.”
Ugyan a forint árfolyamával kapcsolatban több kérdést is felvetettek az elemzők, a dollár kapcsán ez már nem igazán van így, ennek pedig a zöldhasú egyáltalán nem örülhet: az amerikai deviza kapcsán ugyanis egyetlen, a VG-nek megszólaló szakértő sem számít számottevő erősödésre az idei év hátralévő részében.
Míg tavaly év végén még rendre az volt a kérdés, elérheti-e a paritást az euró-dollár, és ha igen, mennyire hamar történhet ez meg, addigra most már ott tartunk, hogy ezt a kérdést most az 1,25 kapcsán teszik fel a befektetők: a megkérdezett szakértők között
az 1,17–1,2-es keresztárfolyam tűnik a zöldhasú számára leginkább hízelgőnek, ami szintén leértékelődést jelentene a dollár számára a jelenlegi szintekről,
a többség viszont 1,2–1,25 közé teszi a keresztet az év végére.
A dollár tartósabb gyengélkedése mögött a szakértők szinte egybehangzóan a Fedtől egyre biztosabban várt kamatcsökkentéseket vélik felfedezni, Varga Zoltán ugyanakkor arra emlékeztetett válaszában, hogy az amerikai jegybank élén jövő májusban vezetőcsere történik majd, ennek pedig lehet hatása a piacokra is, Zakár Tivadar pedig az amerikai költségvetési hiány árfolyamokra gyakorolt hatását emelte ki válaszában.
„Alapesetben év végéig a mostanihoz hasonló euró-dollár árfolyamot várnánk, de az elmúlt hetekben megnőttek a kockázatok a támogatóbb monetáris politika irányába a tengerentúlon, ami a dollárt akár még tovább gyengítheti. A korábbi, paritásközeli árfolyamszintek az euró-dolláron már nagyon erősnek tűntek, így a mostani árfolyam az egyensúlyi árfolyamhoz vélhetően jóval közelebb lehet már. Így az 1,25-ös euró-dollár árfolyam bekövetkezésének nagyobb jelenleg a valószínűsége, mint a paritásnak, bár az előrejelzésünk szerint eddig a szintig nem fog a következő hónapokban a zöldhasú elgyengülni” – foglalta mintegy össze a várakozásokat Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.