Drámai zuhanás után feltámasztanák az építőanyagipart
A hazai építőipar mélyrepülése drámai helyzetbe hozta az építőanyag-gyártókat is, különösen a magasépítést kiszolgáló szektort. Az ágazat nehézségeit jól mutatja, hogy a Magyar Téglás Szövetség adatai szerint a működő téglagyárak száma a 2008-as 41-ről 2012-re 17-re csökkent, és hétezer munkahely szűnt meg. Ráadásul a jelenleg működő üzemek között is akad olyan, amely nem termel egész évben, hanem mindössze két-három hónapban – tudtuk meg Vidor Győzőtől, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) közelmúltban megválasztott új elnökétől. Ez egyébként komoly gondot okozhat majd, ha egyszer beindul a magasépítési ágazat, hiszen a kisebb téglagyáraknál nincs arra pénz, hogy úgy állítsák le a termelést, hogy megfelelő igények esetén újraindíthassák, így előfordulhat, hogy ebből az építőanyagból importra szorulunk majd.
Jelentős szerkezeti átalakítást hajtott végre a Wienerberger Téglaipari Zrt. Magyarországon a válság hatására, amelynek keretében 16 üzemükből 9-et végleg bezártak – mondta el a Norbert Schwarzmüller, a cég vezérigazgatója. A vállalat három nagyobb egységében szüneteltetik ugyan a munkát, azonban a műszaki berendezések ott maradtak, és azt tervezik, ha ismét fellendül a piac, újraindítják ezeket a létesítményeket. Ez egyébként azt jelenti, hogy ezekben a létesítményekben jelentős pluszköltséget is felvállalnak annak érdekében, hogy újra aktiválhassák azok kapacitásait. A Wienerberger a nehézségek ellenére hosszú időre tervez a magyar piacon, ezt mutatja az is, hogy a válság ellenére is folyamatosan fejlesztenek, az idén például mintegy 200 millió forintnyi beruházást terveznek, nagyjából annyit, mint tavaly.
Vidor Győző közlése szerint az elmúlt években viszonylag jól tartották magukat a felújításhoz kapcsolódó anyagokat, illetve az energetikai hatékonyság javítását célzó termékeket előállító vállalatok, azonban a múlt év már számukra is igen nehéznek bizonyult. A MÉASZ elnöke hozzátette, hogy bár jelentős infrastruktúra beruházások továbbra is vannak, azonban az ezt a szektort kiszolgáló cégeknél, így például a beton és betonszerkezet gyártóknál is komoly visszaesést tapasztaltak.
A szakember elmondása szerint többek között a lánctartozások elleni határozottabb fellépés, az újlakás építés ösztönzése, a nyugat-európai mintákat követő bérlakásprogram támogatása, illetve az energetikai beruházások felgyorsítása azokat a tényezők, amelyek javíthatnak a helyzeten. Bár a lánctartozás felszámolására több intézkedés is született, Vidor Győző elmondása szerint fontos lenne az is, hogy az állam maga is példát mutasson ebben. A tapasztalatok szerint ugyanis gyakran előfordul, hogy késik az állami beruházások kifizetése is. Ha ezen a területen lenne változás, az már önmagában komoly javulást hozna az építőipar likviditásában – tette hozzá a MÉASZ elnöke.
Az újlakás építés fokozottabb támogatásának egyik ellenérve, hogy nincs rá forrás a költségvetésben, ugyanakkor Vidor Győző elmondása szerint az építőipar fehérítésével változtatni lehetne a helyzeten. A szakember becslése szerint az ágazatban a feketegazdaság aránya 60 százalék felett van. „Ha például csak úgy lehetne támogatást kapni a lakásépítéshez, hogy a számlákat szigorúan ellenőrzik, az már önmagában elindíthatna egy pozitív változást, ami végül több áfabevételt és legálisan foglalkoztatott munkavállalót eredményezne” – mutatott rá a MÉASZ elnöke. Az újlakások építésének támogatása azért is szükséges, mert a jelenlegi ütem mellett (tavaly 10560 volt a kiadott használatbavételi engedélyek száma) mintegy 400 év alatt újulna meg a magyar lakásállomány.
Az energetikai célú beruházások kapcsán Vidor Győző hangsúlyozta, hogy az igazi rezsicsökkenést – ami akár 60-70 százalékos is lehet - olyan komplex programokkal lehetne elérni, amelyek magukba foglalják a nyílászáró-cserét, a határoló szerkezetek hőszigetelését és az épületgépészeti berendezések cseréjét költséghatékony szintig. A MÉASZ becslése szerint minden egymilliárd forint, amit egy ilyen programban a beruházók elköltenek, 80-90 új munkahelyet teremt tartósan, éppen ezért elfogadhatatlan a szervezet szerint, hogy ilyen állami kezdeményezésre – a jelenlegi kormányzati tervek szerint – 2015-ig kelljen várni.
A MÉASZ elnöke szerint mielőbb szükség lenne arra, hogy kormányzati felelőse legyen az építésügynek. Ez a terület ugyanis jelenleg három minisztérium (Belügyminisztérium, Nemzeti Gazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) különböző szerveinek hatáskörébe tartozik, így nincs igazi gazdája.
