Hihetetlen fordulat az iráni háborúban, erre senki nem számított: bocsánatot kért az elnök a támadásokért, mostantól minden megváltozik – de Amerika a sírba fog szállni
Irán felfüggeszti a szomszédos országok elleni támadásait – jelentette be a semmiből az iráni elnök. Ez mindenképpen fordulópontnak számít az egy hete tartó iráni háborúban.
Érdemes tisztázni, hogy az iráni háború két mezsgyén zajlik: egyrészt a perzsa állam harcban áll Izraellel és Amerikával, másrészt a közel-keleti térségben számos csapást mért főképp arabb, de uniós országok területére, hogy bosszút álljon a nemzetközi haderők bázisain.
Irán az őt érő amerikai-izraeli támadások február 28-i kezdete óta több támadást intézett a Perzsa-öböl országai,
- az Egyesült Arab Emírségek,
- Katar,
- Bahrein,
- Omán
- és Szaúd-Arábia
ellen részben azzal az indokkal, hogy a síita állam elleni műveletek közül többet az ott lévő amerikai támaszpontokról indítottak.
Az irán elnök most az utóbbi katonai műveletekért kért bocsánatot, lényegében a semmiből, és hirdetett teljesen új megközelítést.
Iráni háború: óriási fordulat, bocsánatot kért az elnök
Maszúd Peszeskján most tehát azt jelentette be, hogy Irán felfüggeszti támadásait a szomszédos országok ellen. Hozzátette, hogy hazája csak akkor kezdené újra a műveleteket, ha ezen országok felől támadás érné.
Maszúd Peszeskján az iráni állami televízió által korábban felvett beszédében elmondta, hogy a döntést az Iránt vezető háromtagú átmeneti tanács, amelynek ő is tagja, jóváhagyta.
A magam részéről bocsánatot kérek a szomszédos országoktól, amelyeket Irán megtámadott (...) Úgy gondolom, diplomáciai megoldást kell keresnünk
– jelentette ki. Egyúttal egészen különös magyarázattal is szolgált arra, hogy miért következtek be ezek a támadások. "A műveletek az iráni fegyveres erők soraiban a támadás nyomán keletkezett kommunikációs hibák miatt történtek. Az átmeneti tanács már kapcsolatba lépett az ügyben a hadsereggel" – tárta fel.
Ez bármennyire is különösen hangzik, még reális. Iránban ugyanis a hadsereg mellett az iráni Forradalmi Gárda is hajt végre katonai műveleteket, ez utóbbi azonban csak a síita állam legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének tartozik számadással.
Csakhogy az országot ezen tisztségében vezető Ali Hamenei február 28-án életét vesztette amerikai-izraeli légicsapásokban, és az új legfelső vezető személyéről egyelőre nem született döntés. Vagyis a gárda ebben az időszakban kvázi önjáróvá vált.
Viszont azt is látni kell, hogy az iráni elnök nem a totális békét hirdette meg. Peszeskján kitért az Egyesült Államok által támasztott, Irán feltétlen megadását váró feltételre is. Ezt már egy olyan álomnak nevezte,
amely velük együtt száll sírba.
Közben Washington az Egyesült Államok külügyminisztériuma 151 millió dollár értékű fegyvereladási csomagot hagyott jóvá pénteken Izrael számára, miközben a két ország offenzívát hajt végre közösen Irán ellen, és ennek hatására kiújult az Izral és a Hezbollah libanoni síita milícia közötti fegyveres konfliktius is.
A minisztérium sajtóközleménye szerint a csomag – amely 12 ezer darab, 470 kilogrammos bombáról rendelkezik – javítani fogja Izrael védelmi képességeit a jelenlegi és a jövőbeni fenyegetésekkel szemben, megerősíti nemzetvédelmét, és eszközként szolgál majd a régiós fenyegetések elrettentésére.
Érdemes lesz figyelni, ezek hatására, hogyan változik a helyzet a Hormuzi-szorosnál, amelynek a részleges blokádja voltaképpen egy pillanat alatt bedöntötték az energiapiacokat.
Valami egészen különös dolog történik a Hormuzi-szorosoban: fellázadt az orosz olajat szállító milliárdos, beküldte az iráni rakéták keresztüzébe a tankhajóit – óriásit kaszálhat, ha túléli
Miközben a hajótulajdonosok többsége leállította a szállításokat az iráni konfliktus miatt, George Prokopiou görög milliárdos tankerhajói sorra haladnak át a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonalán. A döntés hatalmas kockázattal jár, de a fuvardíjak soha nem látott magasságba emelkedtek. A Hormuzi-szoros jelenleg nem biztonságos, de Prokopiou nem fél a rizikótól.
