BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most kezdhetünk aggódni: bejelentkezett az IMF, hogy megmentse a világot – megjósolta, mi lesz a következménye az olaj- és gázár emelkedésének

A közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése újabb kihívások elé állíthatja a világgazdaságot. Az IMF szerint egy tartós, 10 százalékos energiaár-emelkedés akár 40 bázisponttal növelheti a globális inflációt, miközben a gazdasági növekedést is visszafoghatja.

Az energiaárak tartós emelkedése érezhető hatással lehet a világgazdaságra – erre figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Elmondása szerint ha az energiaárak 10 százalékkal nőnek és ez az emelkedés egy teljes éven keresztül fennmarad, akkor a globális infláció átlagosan 40 bázisponttal emelkedhet. Emellett a gazdasági növekedés üteme is lassulhat, a világgazdaság bővülése nagyjából 0,1–0,2 százalékponttal mérséklődhet – olvashatjuk a Bloomberg oldalán. 

imf, nemzetközi valutaalap
Az IMF figyelmeztetett az energiaárak növekedésére / Fotó: Shutterstock

Az IMF vezetője hangsúlyozta, hogy a világgazdaság az elmúlt években meglepően ellenállónak bizonyult. Mint fogalmazott, a gazdaságot egymást követő sokkok érték, mégis sikerült stabil növekedést fenntartani. A jelenlegi globális növekedési ütemet körülbelül 3,3 százalékra teszik, ami Georgieva szerint annak bizonyítéka, hogy a gazdaság képes volt alkalmazkodni a kihívásokhoz. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy ez az ellenálló képesség újabb próbatétel előtt áll.

Az IMF kész beavatkozni

Fontos megjegyezni, hogy a közel-keleti konfliktus növeli a gazdasági bizonytalanságot, de az IMF szervezete készen áll arra, hogy segítséget nyújtson azoknak az országoknak, amelyek fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal szembesülnek a kialakult helyzet miatt. Georgieva szerint

az IMF már több tagállammal is egyeztet arról, hogy szükség esetén milyen pénzügyi támogatási formák állhatnak rendelkezésre, ha a helyzet tovább romlana.

A vezérigazgató rámutatott arra is, hogy sok ország úgy kénytelen szembenézni az újabb közel-keleti válsággal, hogy gazdasági tartalékai az elmúlt évek válságai miatt már jelentősen kimerültek. Az egymást követő sokkok – köztük a járvány, a geopolitikai feszültségek és az energiapiaci zavarok – jelentős nyomást gyakoroltak az államháztartásokra és a pénzügyi rendszerekre.

Georgieva azt is megjegyezte, hogy számos ázsiai gazdaság az elmúlt húsz évben jelentősen megerősítette költségvetési- és devizatartalékait, ami bizonyos mértékig növeli ellenálló képességüket a jelenlegi bizonytalan környezetben.

Az IMF jelenleg 50 országgal működtet programokat és készen áll arra, hogy szükség esetén bővítse a meglévő megállapodásokat vagy újakat hozzon létre

– mondta Georgieva pénteken. Ebben az időszakban különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek azok az országok, amelyek nagymértékben támaszkodnak az energiaimportra.

Az IMF vezetője emellett aggodalmát fejezte ki a csendes-óceáni szigetországok helyzete miatt is, amelyek földrajzi elhelyezkedésük miatt gyakran a globális ellátási lánc végén helyezkednek el, így különösen érzékenyek a szállítási és kereskedelmi zavarokra. Szintén kockázatot jelenthetnek a magas adósságszinttel rendelkező alacsony jövedelmű országok, amelyek számára az emelkedő energiaárak és a gazdasági bizonytalanság különösen nagy kihívást jelenthet.

Kiszámíthatatlan sokkok jöhetnek

A Nemzetközi Valutaalap vezetője már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a világgazdaság egyre inkább olyan korszakba lép, amelyet gyakoribb és kiszámíthatatlanabb sokkok jellemeznek. A közel-keleti konfliktus szerinte csak egy újabb példa erre. 

Georgieva szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak ezért fel kell készíteniük országaikat az ilyen jellegű kihívásokra, amelyek nemcsak geopolitikai feszültségekből, hanem a technológiai változásokból és a kereskedelmi konfliktusokból is fakadhatnak.

A feszültséget tovább növeli, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadásai több száz halálos áldozatot követeltek Iránban. A válaszlépések során Irán rakétákat és drónokat indított támadói, köztük a térségben állomásozó amerikai erők ellen.

A konfliktus következményeként a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom csökkent, ami az olajpiacon is éreztette hatását, az olajárak megugrottak. Ez a fejlemény pedig tovább növeli az inflációs kockázatokat, és veszélyeztetheti a globális gazdasági növekedést is.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.