BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most kezdhetünk aggódni: bejelentkezett az IMF, hogy megmentse a világot – megjósolta, mi lesz a következménye az olaj- és gázár emelkedésének

A közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése újabb kihívások elé állíthatja a világgazdaságot. Az IMF szerint egy tartós, 10 százalékos energiaár-emelkedés akár 40 bázisponttal növelheti a globális inflációt, miközben a gazdasági növekedést is visszafoghatja.

Az energiaárak tartós emelkedése érezhető hatással lehet a világgazdaságra – erre figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Elmondása szerint, ha az energiaárak 10 százalékkal nőnek, és ez az emelkedés egy teljes éven keresztül fennmarad, akkor a globális infláció átlagosan 40 bázisponttal emelkedhet. Emellett a gazdasági növekedés üteme is lassulhat, a világgazdaság bővülése nagyjából 0,1–0,2 százalékponttal mérséklődhet – olvashatjuk a Bloomberg oldalán. 

imf, nemzetközi valutaalap
Az IMF figyelmeztetett az energiaárak növekedésére / Fotó: Shutterstock

Az IMF vezetője hangsúlyozta, hogy a világgazdaság az elmúlt években meglepően ellenállónak bizonyult. Mint fogalmazott, a gazdaságot egymást követő sokkok érték, mégis sikerült stabil növekedést fenntartani. A jelenlegi globális növekedési ütemet körülbelül 3,3 százalékra teszik, ami Georgieva szerint annak bizonyítéka, hogy a gazdaság képes volt alkalmazkodni a kihívásokhoz. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy ez az ellenálló képesség újabb próbatétel előtt áll.

Az IMF kész beavatkozni

Fontos megjegyezni, hogy a közel-keleti konfliktus növeli a gazdasági bizonytalanságot, de az IMF szervezete készen áll arra, hogy segítséget nyújtson azoknak az országoknak, amelyek fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal szembesülnek a kialakult helyzet miatt. Georgieva szerint

az IMF már több tagállammal is egyeztet arról, hogy szükség esetén milyen pénzügyi támogatási formák állhatnak rendelkezésre, ha a helyzet tovább romlana.

A vezérigazgató rámutatott arra is, hogy sok ország úgy kénytelen szembenézni az újabb közel-keleti válsággal, hogy gazdasági tartalékai az elmúlt évek válságai miatt már jelentősen kimerültek. Az egymást követő sokkok – köztük a járvány, a geopolitikai feszültségek és az energiapiaci zavarok – jelentős nyomást gyakoroltak az államháztartásokra és a pénzügyi rendszerekre.

Georgieva azt is megjegyezte, hogy számos ázsiai gazdaság az elmúlt húsz évben jelentősen megerősítette költségvetési és devizatartalékait, ami bizonyos mértékig növeli ellenálló képességüket a jelenlegi bizonytalan környezetben.

Az IMF jelenleg ötven országgal működtet programokat, és készen áll arra, hogy szükség esetén bővítse a meglévő megállapodásokat vagy újakat hozzon létre

– mondta Georgieva pénteken. Ebben az időszakban különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek azok az országok, amelyek nagymértékben támaszkodnak az energiaimportra.

Az IMF vezetője emellett aggodalmát fejezte ki a csendes-óceáni szigetországok helyzete miatt is, amelyek földrajzi elhelyezkedésük miatt gyakran a globális ellátási lánc végén vannak, így különösen érzékenyek a szállítási és kereskedelmi zavarokra. Szintén kockázatot jelenthetnek a magas adósságszinttel rendelkező, alacsony jövedelmű országok, amelyek számára az emelkedő energiaárak és a gazdasági bizonytalanság különösen nagy kihívást jelenthet.

Kiszámíthatatlan sokkok jöhetnek

A Nemzetközi Valutaalap vezetője már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a világgazdaság egyre inkább olyan korszakba lép, amelyet gyakoribb és kiszámíthatatlanabb sokkok jellemeznek. A közel-keleti konfliktus szerinte csak egy újabb példa erre. 

Georgieva szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak ezért fel kell készíteniük országaikat az ilyen jellegű kihívásokra, amelyek nemcsak geopolitikai feszültségekből, hanem a technológiai változásokból és a kereskedelmi konfliktusokból is fakadhatnak.

A feszültséget tovább növeli, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadásai több száz halálos áldozatot követeltek Iránban. A válaszlépések során Irán rakétákat és drónokat indított támadói, köztük a térségben állomásozó amerikai erők ellen.

A konfliktus következményeként a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom csökkent, ami az olajpiacon is éreztette hatását, az olajárak megugrottak. Ez a fejlemény pedig tovább növeli az inflációs kockázatokat, és veszélyeztetheti a globális gazdasági növekedést is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.