Féltik a sziszeki finomítót
A panasszal ellentétben az INA 2015-ig szóló középtávú stratégiája mintegy 20 milliárd kunás (709 milliárd forintos) fejlesztést tartalmaz, ezzel a társaság továbbra is a legnagyobb horvátországi invesztor. A Finomítás üzletágba évente átlagosan ötször több befektetés került az elmúlt nyolc évben, mint az INA 2003-as privatizációját megelőző ugyanilyen időintervallumban. A Mol 2 milliárd kuna fölött költött a Sisaki- és 4,5 milliárd kuna körül a Rijekai Finomítóban. Ennek eredményeként a rijekai létesítmény képessé vált az európai minőségi szabványok teljesítésére.
Ám baj van a szakszervezet szerint az üzemanyag-kiskereskedelemben is: tartanak az INA hálózata egy részének franchise-ba szervezésétől, azaz privatizálásától. Félnek, hogy emiatt a töltőállomásokon dolgozók jogai és keresetei megfeleződnek. Nem oszlatta el az aggályokat az INA hétfőn kiadott közleménye sem, amely szerint „az új működési modell javítani fogja az INA kiskereskedelmi versenyképességét.”
A cég előzőleg azt jelentette be, hogy lehetőséget ad dolgozóinak saját vállalkozásuk felépítésére, az olajiparban sok éve bevált nemzetközi példát követve. 393 horvátországi kútjából 20-nál indulna meg kísérleti jelleggel a Légy vállalkozó program, amelybe – a szakszervezeti panasznak ellent mondva – sokan jelentkeztek. A Hina horvát hírügynökség rámutat, hogy az INA-nál van három további dolgozói érdekképviselet is, jó lenne ezek véleményét is megismerni.
A Világgazdaság érdeklődésére a Légy vállalkozó modellről a Mol kommunikációs irodáján elmondták, hogy a hosszú távú és minőség-orientált programot olyan töltőállomásoknak kínálják, amelyek támogatják a helyi munkaerő munkavállalását és az egyéni vállalkozások létrehozását. A megvalósítás nem jár létszámcsökkentéssel, nincs létszámfelesleg az INA állomásokon. A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére sem a Mol, sem az INA nem csökkenti a kiskereskedelmi szegmensét, sőt, annak további fejlesztésre készül. Az aggályra, hogy az új rendszerben a dolgozók elesnek az alkalmazotti jogviszony adta védelemtől és előnyöktől, azt a választ kaptuk, a nemzetközi példák a modell sikerét bizonyítják, és hogy „munkavállalóink is értik a modell előnyeit és célját”.
Alig alkalmaznak kutast közvetlenül
A hazai kútüzemeltetésnek számos válfaja él, de a trend az, hogy egyre kevesebb olajcég vállalja a töltőállomás dolgozóinak közvetlen foglalkoztatásával járó kockázatokat és költségeket. A Molnál évek óta él a partneri rendszer, de vannak franchise töltőállomásai is. Vele szemben a Lukoil, oroszországi anyacégéhez hasonlóan saját, bejelentett munkavállalókkal dolgozik, ez alól mindössze egyetlen kivétel van. A Shell a regionális üzemeltetői rendszert pártolja Magyarországon, az OMV-nél a franchise a meghatározó, az Agip a bérlő-üzemeltető partneri rendszert támogatja.


