Hernádi-ügy: nem kellett a magyar akta a horvátoknak

VIZSGÁLAT A 2011 februárjában tartott, budapesti kihallgatáson részt vehetett két zágrábi államügyész is

Hiába nyílt lehetősége 2011 februárjában két zágrábi államügyésznek Budapesten tanúként kihallgatnia a Mol elnök-vezérigazgatóját a társaság leányvállalata, az INA irányítási jogának a megszerzése ügyében, az erről készült aktát nem használták fel a horvát hatóságok, írja a Heti Válasz. A 2011-es horvát vélelmezés – ma már vád – szerint Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnök 10 millió eurós kenőpénzt fogadott el azért, hogy az 50 százaléknál kisebb tulajdonhányadú Mol átvehesse a horvátországi társaság irányítását. (Ma az INA ötfős igazgatóságába 3 főt, kilenc fős felügyelő-bizottságába 5 főt delegál a Mol.)

Hernádi Zsolt tanúként történő magyarországi kihallgatására azután került sor, hogy a horvát hatóságok Zágrábban beidézték tanúnak, és ehhez nemzetközi jogsegélykérelem formájában a magyar ügyészség támogatását kérték. Utóbbi azonban a horvátországi kihallgatáshoz nemzetbiztonsági megfontolásból nem járult hozzá, viszont nyomozást indított. Hernádi Zsolt budapesti kihallgatásán a Nemzeti Nyomozóiroda meghívására részt vehetett a két, említett zágrábi államügyész is. A magyar ügyészség 2012 elején bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, Hernádi Zsolt tanúvallomását pedig átadta a horvát hatóságoknak.

A Heti Válasz úgy tudja, hogy a tanúvallomást a horvát fél nem használta fel, a büntetőeljárásban pedig csak elfogult „koronatanú” vallomását és azokat a biztonsági kamera felvételeket használták fel, amelyeken a magyar üzletember és a volt horvát kormányfő találkozásai láthatók a zágrábi Marcellino étteremben.

A Mol 2003-ban vette meg az INA 25 százalék plusz egy szavazatos csomagját, hányadát 2008-ban 47 százalék fölé emelte. 2009 januárjában az INA a válság miatt nehéz helyzetbe került. A csődöt csak úgy lehetett elkerülni, hogy a Mol pénzt fektet az INA-ba, ehhez azonban arra is szüksége volt a magyar társaságnak, hogy rálátása legyen a pénze felhasználására, vagyis meg kellett kapnia az INA irányításának a jogát. A Világgazdaságot korábban arra emlékeztette egy üzletember, hogy kenőpénzre már csak azért sem volt szüksége mert az INA legnagyobb tulajdonosaként amúgy is a Mol kezében volt a vállalati döntések többsége. A Mol 2010 decemberében többségbe próbálta vásárolni magát az INA-ban, de csak 49,1 százalékig jutott.