Horvát-magyar-ukrán gázfolyosó létesülhet

Kialakulóban a horvát-magyar-ukrán gázszállítási útvonal terve, a részleteket októberben kívánja hivatalosan ismertetni Alen Leveric horvát gazdasági miniszter-helyettes. Mint az Athénben tartott balkáni olaj- és gázcsúcson elmondta, az új gázfolyosó gázzal való ellátásában nagy szerepe lesz a Krk-szigeten építendő, évi tízmilliárd köbméter kapacitású cseppfolyósgáz fogadó terminálnak, a még szintén lefektetendő Transz Adriai Vezetéknek (TAP), és az arról majd leágazó Ión Adriai vezetéknek (IAP).
A horvát kormány aktívan támogatja, hogy az IAP is elkészüljön, amikorra a TAP, ez esetben már 2019-ben érkezhet gáz az azeri Sah Deniz mezőről Horvátországba.
A gázfolyosón Horvátország felől érkező import segítené Magyarországot és Ukrajnát is beszerzései diverzifikálásában. (A magyar-horvát interkonnektort 2011. augusztusában adták át, azon akkor Magyarország felől indult meg a földgáz szállítása. A Városföldet a horvátországi Slobodnicával összekapcsoló nagynyomású vezeték napi csúcskapacitása 19,2 millió köbméter, a 80 milliárd forintba került magyarországi szakaszának a hossza pedig 205 kilométer.)
„Magyarország teljesítette azt a visegrádi vállalását, hogy a NETS projekt keretében kiépítette szomszédaival a hiányzó interkonnektorokat, és már épül az észak-dél gázfolyosó részét képező, magyar-szlovák összekötő is. Ám mivel nem volt és máig nincs információm arról, hogy a Horvátországot, Magyarországot, Szlovákiát és Lengyelországot átszelő folyosó lengyel-szlovák szakasza mikor épül meg, tavaly azt javasoltuk, hogy annak elkészültéig a meglévő gázszállítási útvonalakat használjuk alternatív folyosóként. Ez a fenti horvát-magyar-ukrán irány, Lengyeloroszágig” – válaszolt a Világgazdaságnak Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnöke.
Alen Leveric athéni előadása szerint közép- és hosszú távon Horvátország is további interkonnektorokat kíván létesíteni a balkáni és közép-európai szomszédaival. Stratégiai pozíciói kiterjesztésével meghatározó szerepre tör a balkáni, az adriai és a mediterrán-tengeri piacok között, közben folytatja a területéhez tartozó adriai vizeken a szénhidrogén-feltárásokat.
Ukrajnának egyébként 2019-nél hamarabb is jól jönne egy új, érdeminek tekinthető beszerzési forrás. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök szerint országa akár le is állíthatja oroszországi gázbeszerzéseit, ha nem sikerül újratárgyalniuk a ma érvényes, magas árat rögzítő szerződést.