Javuló versenyképesség az e-útdíj miatt

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a magyar multimodális szállítás versenyképességi elemzései során, már három éve, kilenc viszonylaton, folyamatosan figyeli a közút, illetve vasút árainak alakulását. Az e-útdíj július 1-i bevezetését figyelembe véve ismét vizsgálta és értékelte a magyarországi multimodális (vasút-közút kombinált) szállítás és versenyképességének helyzetét. E szerint egyes viszonylatokban jelentősen kedvezőbb áron lehet árut szállítani a vasút és a közút kombinációjával, mintha csak közúton vinnék a célállomásig.

Amennyiben tehát a vasútvállalatok megfelelő tartalmú és díjstruktúrájú szolgáltatás csomagot állítanak össze, úgy nemcsak a nagyobb, hanem a rövidebb távolságokra is lehetségessé válna a közúti fuvarozásnál olcsóbban továbbítani az árut a kötött pályán.

Az elemző munka során három vasúti árutovábbítási verziót, az egy kocsis, a kocsicsoportos (5-10-15 konténer), illetve irányvonatos (50 konténer) változat díjstruktúráját elemezték kilenc hazai viszonylatra. Közülük az egy kocsis bizonyult a legdrágábbnak, ez az áruszállítási mód jelenleg az országon belül nem versenyképes fuvarozási megoldás.

Az ötkonténeres kocsicsoportból álló vonat díjstruktúrájának elemzése szerint Budapesttől 200, a tízkonténeresnél már 180 kilométernél nagyobb távolságokra is - megfelelő feltételek esetén – akár 25-40 százalékkal olcsóbb az áru vasúti fuvarozása, mintha közúton vinnék. A 15 konténert szállító kocsicsoport vasúti továbbításának költsége pedig jelenleg már Budapest 80 kilométeres körzetén belüli terminálokra is 10 százalékkal kevesebb az ugyanerre a viszonylatra való közúti szállításé. Ez díjkülönbözet azonban nem elég húzóerő a fuvarozási mód megváltoztatására.

Az elemzett lehetőségek közül az irányvonatos (50 konténer) árutovábbításnak a legkedvezőbb az egy konténerre vetített díjstruktúrája mind a kilenc vizsgált célállomásra. Ennek ellenére ezt az árufuvarozási megoldást korlátozottan alkalmazzák a speditőr cégek az országon belül, mivel 50 konténert továbbító irányvonatot, kiszámítható módon, menetrendszerűen, a kereskedelmi szokások miatt nagyon nehéz összeállítani.

Az MLSZKSZ szerint, hogy a teherfuvarozók a közút helyett a környezetbarát vasút-közúti kombinált szállítási módot válasszák az e-útdíj bevezetése nélkülözhetetlen, de nem elegendő. A logisztikai szakma szükségesnek tartja, hogy az intermodális logisztikai szolgáltató központok 70 kilométeres körzetében legyen használatarányos útdíjmentesek, a szolgáltató központokra el-, és felfuvarozó közúti nehézgépjárművek. Ezen útdíj mentesség hatálya alá tartozna minden olyan fuvar feladat, amelyik bizonyítani tudja, hogy vasúton, vízen érkezett vagy távozik az adott átrakási pontra. Ez lenne az ösztönző csomag egyik része, amit ki lehet egészíteni a közlekedési módváltást ösztönző további elemekkel.

A vasúti szállítás jelenlegi árelőnye ugyan kedvezőbb helyzetet teremt a kötöttpályás árutovábbítás számára, de ez önmagában nem elegendő arra, hogy a speditőr cégek közlekedési módot váltsanak – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Ehhez további kedvezmények kellenek, legalább 20-25 százalékos árelőny és olyan szolgáltatás csomagok, amelyek biztosítják a vasút kiszámíthatóságát, menetrendszerűségét, és áttörik a vasúttal szemben az elmúlt húsz évben - a magasabb árak és a kiszámíthatatlanság tégláiból - felépült ellenérzések falát.

Az e-útdíj bevezetésével párhuzamosan modern, fenntartható közlekedési rendszert kellene kialakítani. Fejleszteni szükséges a vasúti eszközállományt, hálózatot – megépíteni például a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrűt, a V0-át –, illetve átalakítani a vasúti infrastruktúra-használat díjszámítási módszerét és korszerűsíteni a vasút működését meghatározó előírásokat, szabályzatokat. Az ország vasútvonalaira pedig olyan menetrendet kellene kidolgozni, amely révén kiszámíthatóság, ütemezhetőség, elérhetőség biztosítható a kereskedelmi partnerek felé.