"A fogyasztóink szeretik az újdonságokat"

– Közeledik a karácsony, amely az élelmiszer-kereskedelemben is fontos szezon. A virsli esetében is forgalomnövekedéssel számolnak?
– Az év végi ünneplés nélkülözhetetlen kelléke, hogy a virsli ott legyen az asztalon szilveszterkor. Időszakosan megváltozik a kínálat is, sokan a csemegepult megnövekedett választékából keresnek számukra megfelelő alternatívát. Ennek ellenére számos háztartás szilveszterkor is Füstlivel köszönti az új évet. Értékesítés szempontjából is kiemelten fontos ez a szezon, de legalább ilyen fontossággal bír az, hogy gondoljunk azokra is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy húsétel kerüljön az ünnepi asztalra. Termékeinkkel több szervezetet segítünk: globálisan az Élelmiszerbankkal működünk együtt abban, hogy készítményeink eljussanak a rászorulókhoz, de megyei szinten is több szervezetet, intézményt és gyermekotthonokat támogatunk rendszeresen.

– A virsli ma már nem csak szilveszteri étel. De mit tudnak tenni azért, hogy egész évben fogyasszák?
– A virsli gyors és változatos elkészítése miatt annyira kedvelt étel, hogy „jolly joker” gyanánt a hűtők állandó lakójává vált. A Sága virsli választéka a felhasználás sokszínűsége mellett ízben és formában is különféle kívánalmakat tud kielégíteni: a gyerekek különleges igényeitől a felnőttek sokféle elvárásáig szinte bármit. A hagyományosan fűszeres, füstöltebb ízek kedvelőinek a Füstli, a natúrabb ízeket kereső, vagy egészségtudatosabb fogyasztók számára pedig a magas – 80 százalékos – hústartalmú Bécsi Ínyenc kínál ízletes alternatívát.

– Gyakorlatilag csak a márkanév köti össze a termékeket?
– Igen. A virslik esetében fontos figyelembe venni, hogy nem szabad egy mérce alapján értékelni őket, a virslit mindenki másképpen szereti. Az ízérzékelés szubjektív, emellett pedig különösen befolyásoló tényező az értékelésben, hogy valaki inkább a fűszeres ízeket kedveli-e, vagy a natúrabbat. Lényeges ízbeli különbség van virslik között aszerint is, hogy milyen hústípusból készültek. Eredetileg a virsli sertésből, marhából készült, ma már azonban értékben a piac közel 60 százalékát szárnyas húsból előállított termékek adják ki. A gyerekeknek készített virslik esetében kifejezetten fontos, hogy kevésbé fűszeres, natúr ízvilág domináljon, mindamellett, hogy magas hústartalommal, esetleg további hozzáadott értékkel rendelkezzen. Erre jó példa a Fini Mini termékcsaládunk, ami ásványi anyagot és vitaminokat is tartalmaz.

– A magyarok vevők erre?
– Úgy tapasztaltuk, hogy a Sága fogyasztói innovatívak, szeretnek újdonságokat kipróbálni, a változatosságra pedig kétségkívül van igény, még akkor is, ha ezek csak kiegészítő termékek a megszokott alapkészítmények mellett.

– Amikor egy újdonságot fejleszt a cég, figyelik a konkurenciát is?
– Elsősorban azt mérjük fel, hogy a fogyasztó mit szeretne, mire van kimondott igénye, de természetesen nyomon követjük azt is, hogy milyen versenytárs termékek sikeresek a piacon. Nemrég volt egy nagy kutatásunk az Ipsos Zrt. közreműködésével, amikor épp ezt próbáltuk feltérképezni. Megnéztük, miből fogy a legtöbb, és ezeket a termékeket értékeltük reprezentatív fogyasztói minta segítségével. Az eredmények alapján elmondható az, hogy a fűszeres-füstölt íz a legkedveltebb, de a természetesebb termékeknek is megvan a kialakult vásárlói bázisa. Nyilván egy sertéshez vagy egy marhához képest a pulyka íze kevésbé karakteres, de azért próbálunk hasonló fűszerességet vagy füstöltséget kialakítani ezeknél a termékeknél is. Nemhiába, hiszen a magyar piac megkérdőjelezhetetlenül vezető terméke a Füstli, ami szintén pulykahúsból készül.

– Azért a hazai piacon a fogyasztók árérzékenysége is megszabja az igényeket. Az utóbbi időben ugyanakkor a statisztikák azt mutatják: nőttek a reálbérek, a fogyasztás is növekedésnek indult. Ezt mennyire igazolják vissza a forgalmi adatok?
– Ahogy a gazdasági válság hatásait sem rögtön éreztük, a javulás sem érzékelhető azonnal. A fogyasztók vásárlói magatartása is megváltozott, kevesebb alkalommal, egyszerre kisebb mennyiséget vesznek meg márkatermékekből, miközben az olcsóbb árkategóriákban megnövekedett a mennyiségi vásárlás.

– Ezzel mit tud kezdeni a Sága? Olcsóbb termékeket gyárt?
– Időről-időre mi is élünk az árakciókkal, mégis a Sága márkatermékeknél a diszkontálás helyett megpróbálunk inkább hozzáadott értéket adni vásárlóinknak például nyereményjátékokkal, kóstolókkal, a minőségi színvonal növelésével vagy speciális igények (pl. allergénmentesítés) kielégítésével. Emellett természetesen gondolunk azokra is, akiknek szerényebb anyagi lehetőségeik vannak. Számukra ajánljuk Falni Jó! márkánkat, ami ugyanazon megbízható minőségbiztosítási sztenderdek mellett kínál jó ár-érték arányú alternatívát, mint amilyenekkel a Sága márkatermékeket is készítjük.

– Hajlandóak többet fizetni érte?
– A fogyasztók jellemzően ár-érték alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket és sokkal magasabb elvárásaik vannak a termékekkel szemben, mint amennyit hajlandóak áldozni értük. Kifejezetten előnyös tulajdonság például, ha egy termékcsomagolás visszazárható, ha nem terheli a környezetet, vagy ha a termék magas hústartalommal rendelkezik, természetes eredetű és válogatott minőségű alapanyagok felhasználásával készült. Ugyanakkor, ha megkérdezzük – kevés kivétellel, például ha gyerekek egészségtudatos étkeztetéséről van szó –, ezeknek az extráknak a költségét a gyártóra hárítanák és nem szívesen fizetnének érte olyan mértékű prémium árat, ami valóban fedezné ezeket a többletköltségeket. Emiatt egy ilyen újítás a gyártónak gyakran nem megtérülő befektetésnek bizonyul. Azt tapasztalom, hogy nagyobb a hajlandóság magasabb ár megfizetésére, ha megbízhatóan stabil minőséget tapasztal a fogyasztó.

– A másik oldalon nagyüzemi termeléssel szembeni előítéletek is kihívást jelentenek. Hogyan lehet ebből előnyt kovácsolni?
– Ma nagyon divatosan hangzik, ha egy termék házi készítésű, organikus, bio- vagy kézműves. Ezekről a termékekről automatikusan azt feltételezzük, hogy a legnagyobb gondossággal készültek, mintha csak mi magunk csináltuk volna, miközben valójában fogalmunk sincs, hogy ki és milyen körülmények között gyártotta azokat. Az ipari körülmények között gyártott termék esetében szigorú minőségbiztosítási rendszereknek kell megfelelnünk, amik nyomon követhetők és garantálják a biztonságot és az állandó minőséget.

– A minőségbiztosításnak mennyire van értéke a fogyasztók szemében?
– Nem biztos, hogy tudatosan elgondolkodik bármelyik fogyasztó azon, hogy vajon milyen sokrétű és szigorú minőségbiztosítási szabályozás gondoskodik arról, hogy az asztalára kerülő ételt ő biztonsággal elfogyaszthassa. A megbízható minőség számára ugyanis megkérdőjelezhetetlen, alapvető elvárás, ha olyan élelmiszerrel találkoznak, amelynek a minősége eltér a megszokottól, azonnal megnyomják a vészcsengőt. Most a különböző ételintoleranciák vannak nagy fókuszban, de ezekkel kapcsolatban sajnos nem teljesen körültekintő és pontos a vásárlók tájékoztatása. Fontosnak tartom megemlíteni az úgynevezett keresztszennyeződés fogalmát. Ez azt jelenti, hogy bár egy adott termék gyártása során nem használtak fel allergén anyagot, nyomokban mégis kerülhetett bele. Ha valódi mentességet szeretnénk garantálni, úgy az ellátási lánc minden egyes pontján, minden alapanyag esetében és a gyártás, raktározás körülményeit is figyelembe véve ki kell zárni a lehetőségét bármilyen érintkezési felületnek, amely kapcsán allergénanyag kerülhet a termékbe. A pontos tájékoztatás ebben a kérdéskörben komoly felelősség, mert vannak olyan egyéni érzékenységek, amik súlyos következménnyel is járhatnak.

– Mi a helyzet a Ságánál?
– Arra törekszünk, hogy minél pontosabban és egyszerűbben tájékoztassuk a fogyasztókat a mentességeket illetően: a honlapunkon például van egy allergénszűrő alkalmazás, melynek segítségével a termékeink közül ki lehet szűrni, hogy melyek az érzékenységgel küzdő vásárlónk számára fogyasztható termékeink. A Sága főtt termékei például kivétel nélkül mind gluténmentesek, de a csemegepultban kapható rúdáruk esetében nem vállaljuk ezt az előnyt, mert onnantól kezdve, hogy a rudat felszeletelik, esetleg olyan késsel, amivel előtte glutént tartalmazó terméket szeleteltek, vagy csak a közvetlen közelében tárolják, már nem tudjuk biztosítani, hogy a gluténmentesség továbbra is fennálljon.

– Ez nyilván több pénzbe kerül.
– Általában igen, de nem feltétlenül okoz ez minden esetben többletköltséget. Innovatív gyártóként a termékfejlesztés során is keressük azokat a kreatív, modern megoldásokat, alapanyagokat, amelyekkel a hagyományos receptúráktól, technológiáktól eltérő módon jobb eredményekre is juthatunk. Ilyenkor úgynevezett „better for you” alternatívákat keresünk, amelyek segítségével igyekszünk természetesebbé tenni a termékeinket, kerülvén – amennyire lehetséges – a kevésbé preferált összetevőket.

– Nem idegenkednek ezektől a fogyasztók?
– Itt is fontos az ismeretanyagok terjesztése, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy mi miért kerül bele egy termékbe, és hogy annak milyen egészségi hatásai lehetnek. Sajnos divatos manapság a pánikkeltés, egy-egy kiragadott részlet bulváros felnagyítása, a fogyasztók összezavarása gyakran egymásnak ellentmondó tartalmakkal. Egy gyártónak olyan komoly törvényi szabályozásoknak kell eleget tennie, amitől a fogyasztónak biztonságban kellene éreznie magát. Különösen fontos ez a kérdéskör ebben a komoly árharcos gazdasági környezetben, mert egy bizonyos árszínvonal alatt valóban fel kellene merülnie a kérdésnek a fogyasztó fejében, hogy vajon miből is készült az a párizsi, amelyből 100 grammot akár 30-50 forintért is megvásárolhat.

– Az elmúlt időszakban mindenesetre kevesebb nagy élelmiszerbotrány volt.
– Valószínűleg azért, mert megszigorították az előírásokat. Nálunk ez kevésbé okoz változást, mert mi magunkkal eddig is szigorúak voltunk és ezután is azok leszünk. Vegyük példának a már említett gluténmentességet, amit a rúdáruk tekintetében a keresztszennyeződés miatt inkább nem használunk ki előnyként. De ehhez kapcsolódóan említhetném azt is, hogy egyes gyártók mekkora hústartalmat deklarálnak és mit számítanak be húsnak a kalkulációikba. Nem beszélve arról, hogy hús és hús között is komoly minőségi különbség van. S mint tudjuk, olcsó húsnak híg a leve.

– De nem jobb a magasabb hústartalom?
– Természetesen jobb, viszont fontos megjegyeznem, hogy nem mindegy, hogy milyen minőségű húsból kerül bele az a magasabb arány, sőt az sem, hogy milyen hústípusról beszélünk. A szárnyas húsok természetüknél fogva alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek, pont ezért kedveljük őket egyre jobban, ahogy az egészségtudatos trendek is nagyobb teret hódítanak. Szárnyas hús esetében például 80% fölé már nem javasolt emelni a hústartalmat, mert ezáltal a feldolgozott termék olyan száraz lenne, hogy egyrészt gyártani sem volna könnyű, másrészt elvesztené élvezeti értékét.

– Az importtermékeknél mennyire merül fel ez a probléma?
– Van jó és rossz példa is egyaránt. Érdemes mérlegelni, hogy vajon megbízható gyártó-e az, akinek a termékét szeretnénk megvásárolni. Sokszor leplezik a rossz húsminőséget erős fűszerezéssel, ilyenkor észre sem vesszük, hogy valójában nem a legjobb terméket fogyasztjuk. Tulajdonképpen fel sem tűnik, mert az ízlelőbimbóink hozzá is szoktak már az ízfokozókkal felerősített ízvilágokhoz, ezt szeretjük. Ezek mellett egyébként nagyon nehéz labdába rúgnia egy olyan harmonikus ízű terméknek, ami az alapanyagok valódi ízére építkezik.

– Van visszaút azért a természetesebb termékek felé a nagyüzemi élelmiszergyártásban?
– Az igény megvan rá, és mi is próbálkozunk. Ugyanakkor nehéz megtörni a jeget, mert megszoktuk már ezeket a felerősített ízeket és színeket, melyek után a természetes akár íztelennek és fakónak is tűnhet. Más iparágban már vannak szerencsére sikeres kezdeményezések, reméljük, hogy a húsiparban is lesz egyszer áttörés.