BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kell még pár összeköttetés

Magyarországnak csak egyetlen szomszédjával, Szlovéniával nincs közvetlen villamos energia vezetéki összeköttetése, mégsem elsősorban ennek a hiányosságnak a felszámolása van napirenden, hanem – a nagy importigény miatt – a szlovákiai határmetszék bővítése, ismertette a terület nemzetközi kapcsolaterősítési lehetőségeiről tartott előadásában Tari Gábor, a rendszerirányító társaság korábbi vezérigazgatója. Az ország villamos energia ellátásban a behozatal ma mintegy 30 százalékot képvisel.

Ez eléggé meghatározza a rendszerirányítás előtti feladatokat annak ellenére is, hogy volt már ennél magasabb is az arány. Jelenleg az a jellemző, hogy minden irányból az országba befelé áramlik a villamos energia.

Szlovákia felé az igények alapján két új összeköttetést kellene létesíteni, ezek egyébként szerepelnek is az európai rendszerirányítók szervezetének (ENTSOE) a tíz éves tervében. (Az, hogy a szlovákiai átviteli kapacitások bővítése a Mavir egyik soron következő feladata, nemrég elhangzott a Debrecen-Józsa alállomás avatásán is.)

Tari Gábor szerint egyrészt az 50 kilométeres Sajóivánka-Rimaszombat összeköttetést kellene megépíteni, ami mellesleg már 1993 óta napirenden van, és a szlovák fél mindig is támogatta a tervet, csak éppen döntést nem hozott róla soha. A másik vezeték, amely Magyarország jelenlegi villamos eneregia kapcsolatai szempontjából a legfontosabb, a (Győr) Gönyű-Bős vezeték, ennek létesítését most a szlovák fél is szorgalmazza.
Románia felé két összekötő vezetéke is van Magyarországnak, ez most a mostani igények alapján elég a szakember szerint. Ha mégis felmerül a bővítés szükségessége, például, mert esetleg Magyarország ki szeretné használni a romániai tározós erőművek kapacitását, akkor szóba jöhet egy Debercen és Nagyvárad közötti vezeték.

Tari Gábor úgy látja, hogy Szerbia felé is elég a meglévő áramszállító kapacitás, bár szükség esetén az is bővíthető,. Egyelőre elég a Horvátország felé létesített két, kétrendszerű vezetékünk is. Igaz, hogy a már említett Szlovéniával nincs közvetlen vezetéki kapcsolata a hazai villamos eneregia rendszernek, de ezt a kereskedők nem is élik meg nagy hiánynak. A hévízi vezeték építésekor mindazonáltal elkészült egy leágazás Szlovénia felé, a határig. Szombathelyről kiindulva megvalósítható egy új ausztriai kapcsolatot jelentő vezeték is. A paksi atomerőmű körüli távvezetékek erősek, esetleg például a martonvásári irány fejleszthető.

A Mavir közzétett tervei szerint egyébként napirenden van az Ukrajna felőli importot lehetővé tévő, 1979-ben átadott, 750 kilovoltos távvezetéknek a 400 kilovoltosra való átállítása, erről a társaság várhatóan még ebben az évben dönt, derül ki a társaság korábbi tájékoztatásából.

Közel 2 és 1 százalékkal nő az átvételi ár

Jövőre az idei első tíz havi fogyasztói árindexszel korrigált áron adhatja el áramát a kötelező átvételi rendszerben az arra jogosultak egy része, vagyis az ideinél 1,95 százalékkal magasabb áron.

A többi zöldáram-termelőnél, és a hulladékból villamos energiát előállítóknál az ár 0,95 százalékkal nő az energiahivatal által közzétettek szerint. (Tegnapi számunkban ez utóbbi helyett egy téves számot írtunk.)

A megújuló forrásból áramot előállítók egy része reménykedhet benne, hogy jut rá szerep a jövő februárban induló Panelprogram III-ban, erről a jövő év elején várható döntés.

A többi zöldáram-termelőnél, és a hulladékból villamos energiát előállítóknál az ár 0,95 százalékkal nő az energiahivatal által közzétettek szerint. (Tegnapi számunkban ez utóbbi helyett egy téves számot írtunk.)

A megújuló forrásból áramot előállítók egy része reménykedhet benne, hogy jut rá szerep a jövő februárban induló Panelprogram III-ban, erről a jövő év elején várható döntés. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.