Keresik az új atomtemetőt - Pakson lesz V4-ek egyik reaktor-laboratóriuma

Több olyan hazai nukleáris kutatás folyik, illetve indul, amelyek csak évtizedek múlva hasznosulnak, de már ma elő kell készíteni őket. Ennek jegyében a MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának szakemberei például hamarosan részt vesznek a visegrádi országok által a negyedik generációs atomreaktor kifejlesztéséhez kapcsolódó munkákban. A V4G4 projektről a nyáron már döntöttek, de majd akkor indulhat el, ha megoldódik a finanszírozása is – az EU infrastruktúra-fejlesztési alapja terhére –, és sikerül megállapodni a Paksi Atomerőmű Zrt-vel a szükséges terület rendelkezésre bocsátásáról. Mind a négy országban létesül majd egy laboratórium, a magyarországiban elsősorban a kiégett fűtőelemeket fognak vizsgálni. Minderről Hózer Zoltán, a kutatóközpont laboratóriumvezetője tájékoztatta a Világgazdaságot a Magyar Nukleáris Társaság éves összejövetelén. Mint elmondta, az érintett atomreaktor gázhűtéses modell lesz, amely az általa használandó, francia gyártmányú fűtőelemnek a meghatározó részét újra tudja hasznosítani. A projekt úgy került a V4-hez, hogy a Franciaországban folyó kutatásokon belül az ottani szakemberek a továbbiakban csak a nátrium-hűtéses változatra összpontosítanak, a gázhűtéses technológia terén elért eredményeiket pedig átadták a V4-eknek, de úgy, hogy benne maradnak kutatásban. A munka egy 2020-ig és egy azt követő szakaszból állna, a paksi laboratórium az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjáé lenne.

Az összejövetelen terítékre kerültek a fúziós reaktorok is, az e téren Franciaországban folyó, nemzetközi ITER projekt is magyar részvétellel folyik.

Az elhangzott, összesen 50 előadás többsége ezen kívül elsősorban a paksi atomerőmű leszerelésére és a radioaktív hulladéktárolásra összpontosított. A leszerelési tervet rendszeresen frissíteni kell a legújabb technológiák alkalmazásával, és jogszabályok figyelembe vételével. A mostani frissítésben nem volt látványos változás az előzőhöz képest. Főként műszaki kérdések merültek fel, például, hogy milyen módon lesz célszerű szétdarabolni a reaktortartályt. Időben közelebbi teendő a Boda térségben tervezett, összesen 17 kilométernyi olyan kutatófúrás annak eldöntésére, hogy az ottani, agyagos szerkezetben elhelyezhetők-e biztonsággal a nagy radioaktivitású hulladékok. Ez esetben is több évtizedes, 2050-ig tartó munkáról van szó.

A hazai nukleáris kutatásokhoz, feladatokhoz kapcsolódó kiadások fő forrása a Központi Nukleáris Alap, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyel.