Válságturizmus Phenjanba
Hogy mi motiválja a „Féreg” becenévvel emlegetett kosárlabdázót, hogy a világ egyik diktatúrájába utazzon, és annak első emberével találkozzon, arról sokféle elképzelés látott napvilágot. Phenjan számára komoly marketingértékkel bír a sztársportoló látogatása.
„Nagyon sok téves és elavult információ kering a sajtóban ma is Észak-Koreáról, jóllehet az ország ma már korántsem az, mint ami a kilencvenes években volt” – jelentette ki a Világgazdaságnak Csoma Mózes. Az ELTE Koreai Tanszékének vezetője lapunknak kifejtette: a hajdani KGST-ben nem tagként, hanem csak megfigyelőként résztvevő ország státusa dacára ezer szállal kötődött a kelet-európai szocialista blokkhoz, például sokáig Ikarus buszokat összeszerelő-szervizelő magyar üzem is volt Észak-Koreában. „Bár a hetvenes években már elindult egy eladósodási folyamat, az igazi problémák a rendszerváltás után, a kilencvenes években kezdődtek, amikor a Kelet-Európával fenntartott gazdasági kapcsolatok hirtelen megszakadtak” – mondta a szakértő. Ebben az időszakban komoly ellátási nehézségek alakultak ki, és éhínség is jellemezte az országot. „A kilencvenes évek közepe, második fele volt a mélypont” – tette hozzá Csoma Mózes.
A komoly gazdasági mélyrepülés után Észak-Korea a kétezres évek elejétől lassan konszolidálódott. Ennek hátterében jelentős részben a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatok erősödése és a turizmus állt. Ebben az időszakban alapították a két ország együttműködéseként a Keszong iparvidéket, és évente több mint százezer turista is érkezett a következő években délről. Phenjan ráébredt, hogy a nyugati turisták is becsábíthatók, ezen a téren másolni kezdték a kubai receptet. „Mára német és skandináv katasztrófaturisták érkeznek az országba, amely valutabevételt jelent Észak-Koreának. Jelentős a kínai turizmus is, hiszen Kínában közel-külföldként tekintenek a szomszédos országra” – fogalmazott a docens.
„Ne gondolja senki, hogy középkori színvonalon álló országról van szó, néhány éve Észak-Koreában mobilszolgáltatás van, de nagy szórakoztató centrumok, akvaparkok is épültek, a közelmúltban pedig Kim Dzsong Un egy síparadicsomba látogatott el” – jelentette ki Csoma Mózes, aki hozzátette: ezek a vívmányok természetesen csak a párton vagy a hadseregen belül magasabb pozíciót elfoglaló nomenklatúra számára elérhetőek.
Fontos szerepet tölt be a feketepiac, ahol sok minden beszerezhető. „A nyugati javak és déligyümölcsök is kaphatóak a virágzó feketekereskedelemben” – jelentette ki a docens, aki szerint az, hogy a rezsim zökkenőmentesen végbe vitte a harmadik generációs hatalomátadást, biztos jele a politikai stabilitásnak.
Ambivalens kapcsolat Kínával
Észak-Korea legfőbb kereskedelmi és politikai partnere Kína, bár kisebb mértékben Oroszországgal is kereskedik. Kínán keresztül a gazdasági embargót kijátszva gyakorlatilag minden termék gond nélkül bejuthat az országba. Az egyre nagyobb bevételt jelentő turizmuson kívül Észak-Korea bevételeinek alapját ásványkincsei, így például a színesfémek adják, de a harmadik világ konfliktusaiban időről időre feltűnnek az országban gyártott kézifegyverek is. Kína politikailag is támogatja a rezsimet, amely béke és háború idején egyaránt ütközőt jelent közte és az amerikai csapatok között. Pekingnek ugyanakkor egyre kényelmetlenebbé válik Észak-Korea, egy atombombával rendelkező szomszédos diktatúra létrejötte ugyanis semmiképp nem érdeke Kínának.
