Több cég hoz hazánkba fejlesztést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A tavalyihoz hasonlóan idén is meghaladja a 100 ezret a Kecskeméten készülő autók száma. Miután tavaly a B osztály mellett megkezdődött a kizárólag Magyarországon készülő CLA modell sorozatgyártása is a világpiac számára, összesen több mint 150 Mercedes készült a kecskeméti gyárban. „Már együttműködünk a tervezőkkel és megkezdtük az új termékek magyarországi tesztelését. A későbbiekben fejlesztésre is gondolunk, de nincs még kész terv”– mondta Frank Klein, és cége nincs egyedül a fejlesztési tervekkel.
„Magyarország szenved az agyelszívástól. Ezért meg kellene vizsgálni, hogy a tehetséges fiataloknak hogyan lehetne adókedvezményeket adni, hogy itthon maradjanak”– jelentette ki Javier González Pareja, a több mint 9 ezer főt foglalkoztató magyarországi Bosch csoport vezérigazgatója, aki azt javasolta, hogy ne csak az egyetemek orientációja, hanem a finanszírozásuk is legyen stabil. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az új adók bevezetése megnehezítette a gazdaság szereplőinek dolgát.
A magyarországi Continental csoport képviseletében Rábai Dániel rámutatott, hogy a gyenge forint jó az exportáló vállalatoknak, ugyanakkor nem vagyunk egyedül a régióban és a szomszéd országok is igyekeznek elnyerni a beruházásokat. Ezért óvni kell a magyar versenyképességet, hogy fennmaradjon a kiszámítható, stabil gazdasági környezet.
Pásztor Katalin, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. pénzügyi igazgatója azt is elmondta, hogy a legfőbb versenytársak az ázsiai és dél-amerikai Knorr-Bremse testvérvállalatok. Árban versenyképesnek kell lenni, ám nálunk bevezetett közúti fuvarozást terhelő illetékek valamint a banki tranzakciós illeték gátolja a versenyképességet. A kutatás-fejlesztést illetően pedig úgy vélekedett, hogy a gyártási költség optimalizálása legalább olyan fontos, mint az új termékek létrehozása. A Knorr-Bremse több mint 400 magyar fejlesztő mérnököt alkalmaz, akik a helyi gyártás támogatása mellett a konszern fejlesztésében is részt vesznek. A cég alkalmazottainak csaknem 40 százaléka felsőfokú végzettségű.
A vállalat a tavalyi évben több mint 7 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre. Ezzel a magyarországi leányvállalat részesedése a cég globális k+f ráfordításából meghaladja a 10 százalékot. A Knorr-Bremse segíti a magyar műszaki felsőoktatást, ezen belül elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó kutatást és képzést, továbbá szoros együttműködést alakított ki a Miskolci Egyetemmel is.
Urbán László, a Magyar Suzuki alelnöke szerint manapság k+f helyett inkább k+i-ről, vagyis kutatásról és innovációról kell beszélni: vagyis a kutatás gyakorlati értéke, megvalósíthatósága a legfontosabb. „Technikát bárhova lehet telepíteni, de ahhoz képzett munkaerő kell” – jelentette ki Axel Schifferer Audi Hungaria Motor Kft. pénzügyi igazgatója. A vállalatoktatási együttműködést kötött a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. A szakképzésben pedig három iskolával van kapcsolatban. Az Audi Hungaria tíz próbapaddal rendelkező motorfejlesztő üzemében 174 munkatárs dolgozik, a járműfejlesztési központban pedig a jelenlegi 51 fős létszámot év végéig 67-re bővítik.
Lee Sang Il, a Hankook Tire Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója pedig bejelentette, hogy Rácalmáson egy hónapja már a Hankook hannoveri R&D bázishoz tartozó fejlesztőosztály is működik, amelyet a későbbiekben bővíteni kívánnak.
Kínába exportál a Denso
Shigeki Oi, a székesfehérvári Denso Magyarország Kft. alelnöke elmondta, hogy az indiai mellett idén megkezdték a kínai exportot is. A több mint ötezer fős vállalat azt vizsgája, lehet-e fejlesztő tevékenységet Magyarországra hozni. Azt szeretné, ha hazánkban nem csak az európai hanem az amerikai és kínai gyárak számára is folyna fejlesztő munka. A Denso európai fejlesztőközpontja Németországban van, amelynek – a magyar vállalatokhoz hasonlóan – szintén nehézséget okoz a legkiválóbb mérnökök megtartása. A brain drain nemzetközi jelenség.
