Jönnek a horvát tenderek

Horvátország térségi energiatermelő- és szállító központtá válna – jelenti a Reuters –, és segítene az EU-nak az energia-vásárlások diverzifikálásában. Az ország gazdasági miniszter-helyettese, Alen Leveric erről a múlt heti brüsszeli találkozón tájékoztatta uniós kollégáit, akik az orosz gázimporttól való, sokmilliárd dolláros függésükről egyeztettek.

Az EU-hoz tavaly júliusban csatlakozott Horvátország április 2-án nemzetközi tendert ír ki adriai-tengeri olaj- és gázlelőhelyei hasznosítására. A tender előtt megnyitott adatszoba iránti nagy érdeklődés alapján tekintélyes globális energiacégek adhatnak majd be ajánlatot, tájékoztatta Alen Leveric a Reuterst. Az első feltárások a tenger északi és déli részén kezdődhetnek 2015-ben, 29 területen. Horvátország 2,5 milliárd dollárnyi beruházásra számít az Adrián a következő öt évben. A tervek szerint az év második felében szárazföldi, északi olaj- és gázlelőhelyekre is kiírnak majd pályázatot.

Az ország évi hárommilliárd köbméter körüli gázigényének körülbelül a 65 százalékát saját, jórészt észak-adriai termelésből fedezi. Leveric szerint az ország vezetése bízik benne, hogy az új feltárások nyomán induló termelésnek köszönhetően nem csak teljes gáz-önellátásra, de exportra is mód lesz.

Május 1-jén várhatóan megkapja a helyi engedélyt a hosszú ideje halogatott cseppfolyós gáz (LNG) gázneműsítő üzeme építésére a Krk-szigeten. A létesítmény révén az EU új gázimport-útvonallal gazdagodhat, ami különösen jelentős a mostani ukrán–orosz válság fényében.

A következő lépésben stratégiai partnert kell keresni az LNG terminálhoz. Leveric elmondása szerint az olaj- és gázkoncessziók adatszobáját felkereső egyik nagy olajcég már jelezte, hogy érdeklődik a Krk-szigeti projekt iránt is, de a miniszter-helyettes nem mondta meg, hogy melyik ez a társaság. 2011-ben viszont már jelezték, hogy a horvát kormány ilyen értelmű szándéknyilatkozatot kapott az ausztráliai Macquarie Group Ltd. befektetési banktól.

A Krk-szigeti beruházást több mint tíz éve tervezik. Eredetileg öt nyugati társaság készült a megvalósításra, de feladták, állítólag a bonyolult horvátországi bürokrácia az időközben lecsökkent európai gázigény miatt. A terveket 2011. végén a jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű kormány melegítette fel.

Leveric tájékoztatása szerint Horvátország már tárgyalt katari és ciprusi lehetséges gázeladókkal. Nem zárható ki az sem, hogy később az USA-ból is érkezik energiahordozó Európába a krk-szigeti terminálon keresztül. A fő célpiac Közép-Európa lenne, de akár Ukrajnáig is eljuthat a földgáz.

Korábbi adatok szerint a terminál évi négymilliárd köbméternyi LNG-t tud majd fogadni, de kapacitása akár 16 milliárd köbméterig is kibővíthető. A mostani hírben műszaki adatok nem szerepeltek.

Több lábon

A tervek szerint az orosz hátterű Déli Áramlat gázvezetéknek lesz egy horvátországi leágazása is. Az 52,8 kilométer hosszú cső Szerbia felől lépne be délnyugati szomszédunk területére. A szakasz építője, tulajdonosa és üzemeltetője a Gazprom és a Plinacro vegyes vállalata lenne, de ez a társaság még nem jött létre, bár az orosz fél már indítványozta a megalapítását. Pillanatnyilag a horvát fél a projekt dokumentációján dolgozik. Horvátország 2012-ben 1,36 milliárd köbméter gázt importált, külföldről származott teljes felhasználásának az 54 százaléka.