Jönnek a horvát tenderek
Az EU-hoz tavaly júliusban csatlakozott Horvátország április 2-án nemzetközi tendert ír ki adriai-tengeri olaj- és gázlelőhelyei hasznosítására. A tender előtt megnyitott adatszoba iránti nagy érdeklődés alapján tekintélyes globális energiacégek adhatnak majd be ajánlatot, tájékoztatta Alen Leveric a Reuterst. Az első feltárások a tenger északi és déli részén kezdődhetnek 2015-ben, 29 területen. Horvátország 2,5 milliárd dollárnyi beruházásra számít az Adrián a következő öt évben. A tervek szerint az év második felében szárazföldi, északi olaj- és gázlelőhelyekre is kiírnak majd pályázatot.
Az ország évi hárommilliárd köbméter körüli gázigényének körülbelül a 65 százalékát saját, jórészt észak-adriai termelésből fedezi. Leveric szerint az ország vezetése bízik benne, hogy az új feltárások nyomán induló termelésnek köszönhetően nem csak teljes gáz-önellátásra, de exportra is mód lesz.
Május 1-jén várhatóan megkapja a helyi engedélyt a hosszú ideje halogatott cseppfolyós gáz (LNG) gázneműsítő üzeme építésére a Krk-szigeten. A létesítmény révén az EU új gázimport-útvonallal gazdagodhat, ami különösen jelentős a mostani ukrán–orosz válság fényében.
A következő lépésben stratégiai partnert kell keresni az LNG terminálhoz. Leveric elmondása szerint az olaj- és gázkoncessziók adatszobáját felkereső egyik nagy olajcég már jelezte, hogy érdeklődik a Krk-szigeti projekt iránt is, de a miniszter-helyettes nem mondta meg, hogy melyik ez a társaság. 2011-ben viszont már jelezték, hogy a horvát kormány ilyen értelmű szándéknyilatkozatot kapott az ausztráliai Macquarie Group Ltd. befektetési banktól.
A Krk-szigeti beruházást több mint tíz éve tervezik. Eredetileg öt nyugati társaság készült a megvalósításra, de feladták, állítólag a bonyolult horvátországi bürokrácia az időközben lecsökkent európai gázigény miatt. A terveket 2011. végén a jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű kormány melegítette fel.
Leveric tájékoztatása szerint Horvátország már tárgyalt katari és ciprusi lehetséges gázeladókkal. Nem zárható ki az sem, hogy később az USA-ból is érkezik energiahordozó Európába a krk-szigeti terminálon keresztül. A fő célpiac Közép-Európa lenne, de akár Ukrajnáig is eljuthat a földgáz.
Korábbi adatok szerint a terminál évi négymilliárd köbméternyi LNG-t tud majd fogadni, de kapacitása akár 16 milliárd köbméterig is kibővíthető. A mostani hírben műszaki adatok nem szerepeltek.
Több lábon
A tervek szerint az orosz hátterű Déli Áramlat gázvezetéknek lesz egy horvátországi leágazása is. Az 52,8 kilométer hosszú cső Szerbia felől lépne be délnyugati szomszédunk területére. A szakasz építője, tulajdonosa és üzemeltetője a Gazprom és a Plinacro vegyes vállalata lenne, de ez a társaság még nem jött létre, bár az orosz fél már indítványozta a megalapítását. Pillanatnyilag a horvát fél a projekt dokumentációján dolgozik. Horvátország 2012-ben 1,36 milliárd köbméter gázt importált, külföldről származott teljes felhasználásának az 54 százaléka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.