fizika Ezt isszuk, ezzel mosakodunk, ebben úszunk – a levegő után semmi más elem nem természetesebb számunkra, mint a víz. A tudósok azonban egészen máshogy gondolkoznak erről. Mert ez az anyag az egyszerű H2O formulával egyre újabb rejtélyeket, talányokat ad föl. Ha például a forró vizet hidegre tesszük, adott esetben hamarabb megfagy, mint a hideg víz.
Már Arisztotelész és Descartes is leírta ezt a paradoxont. 1963-ban egy 13 éves tanzániai diák, Erasto Mpemba fagyikészítés közben fedezte fel újra és lett a jelenség névadója. Szingapúri és kínai kutatók most magyarázatot találtak a Mpemba-effektusra.
A H2O-nak (két hidrogén-, egy oxigénatom) molekuláris szinten különleges tulajdonságai vannak. Normális esetben hő hatására az atomok vagy a molekulák eltávolodnak egymástól. Másképp van ez a felmelegített víz esetében: a hidrogénhídkötések ugyan kitágulnak, a molekulán belül azonban a hidrogén- és oxigénatomok közötti távolság csökken. Lehűlés során ezek a feltorlódott kötések a bennük tárolt energiát különösen gyorsan adják le – hasonlóan egy összepréselt rugóhoz, amely hirtelen kitágulhat.
A kutatók kísérleteiben ezért a 80 Celsius-fokos forró víz 40, a 20 Celsius-fokos meleg víz 100 perc alatt fagyott meg. Az effektus mgjelenése azonban számos tényezőtől függ, például a tartály formájától – mondja Xi Zhang, a szingapúri Nanyang Technological University munkatársa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.