Mol: zökkenő a cseh és a horvát piacon is
A horvát kormány egy olyan munka készítése részeként bízta meg az AT & Karney és az Oil & Gas Consulting cégeket a stratégiakészítéssel, amelyben azt kellett kimutatni, hogy mekkora veszteséget szenvedett el az INA, amióta a Mol irányítja. A két elemzőcég 6,2 milliárd dolláros mínuszt számszerűsített, amit arra vezetett vissza, hogy a A Mol nem teljesítette a részvényesi szerződésben vállaltakat, például nem korszerűsítette az előírt ütemben leányvállalatának olajfinomítóit, nem tartalékolta és nem termelte a megállapodott mennyiségű szénhidrogént.
A Mol korábbi panasza szerint azonban éppen a horvát hatóságoktól nem kapta meg az INA a szükséges engedélyeket egyes, tervezett beruházásaihoz, sisaki (sziszeki) finomítóra pedig egy bizonyos szint fölött nem célszerű költeni. Az INA 2015-ig szóló középtávú stratégiája így is mintegy 20 milliárd kunás (709 milliárd forintos) fejlesztést tartalmaz. A társaság finomítási üzletágába évente átlagosan ötször nagyobb befektetés került az elmúlt nyolc évben, mint a 2003-as privatizációja előtti, azonos hosszúságú időszakban. A Mol 2 milliárd kuna fölött költött a Sisaki- és 4,5 milliárd kuna körül a Rijekai Finomítóban.
A részvényesi megállapodást egyébként éppen a horvát állam szegte meg, ugyanis nem vásárolta vissza az INA-tól annak gáz üzletágát, amely a rá vonatkozó hatósági szabályozás miatt veszteségesen működik.
Egy másik hír szerint a Molnak a már megállapodottnál többet kellhet fizetnie a Ceska Rafinerska 32,45 százalékáért, amelyről már megállapodott az eladó olasz ENI-vel. A hányadra ugyanis elővételi joga van a finomító fennmaradó részét ellenőrző, csehországi Unipetrolnak, amely vezérigazgatója, Marek Switajewski szerint most a Mol vételi ajánlatára vár a Hospodarske Noviny-ben megjelent nyilatkozata szerint.


