Üvegpalfon és pozícióharc

Dunavölgyi Mária, a Corvinus School of Management elnöke

Akadályok

Sok akadály elhárult a munkaerőmozgás elől a globalizációnak köszönhetően, azonban a nők mégsem tudnak megfelelő arányban bekerülni a felsővezetők közé. Valójában nem üvegplafon jelenségről van szó, miután minden szinten akadály van a ranglétrán. 130 globális cég adataiból az derült ki, hogy a belépésnél a nők aránya 52 százalék, majd vezérigazgatói szinten már csak 2 százalék, a köztes pozícióknál pedig egyre jobban csökken az arány. Az alacsonyabb szinteken tehát magasabb a nők aránya. Európában kvótákkal próbálják a női vezetők arányát növelni, míg az USA-ban civil szervezetek dolgoznak ezen, ám eddig egyik modell sem hozta meg a várt eredményt. Azon országokban, ahol kvótát vezettek be, úgy teljesítik az előírást, hogy a döntéshozók inkább nem executive vezetői pozíciókat adnak a nőknek. A női felsővezetők aránya tekintetében Magyarország az európai mezőny végén szerepel, nálunk rosszabb adattal csak a hazánkban jelentős befektetőnek számító Ausztria, Németország és Olaszország rendelkezik.

Czakó Borbála, az EY globális igazgatója

Kell a kvóta

Ha a férfiak és a nők közösen vesznek részt az adott cég döntéshozatalában, akkor az a vállalat jobb eredményeket produkál. Nem azért fontos a nők vezető pozícióba kerülése, mert amúgy kimaradnának valamiből, hanem azért, mert ezzel – ahogy azt a különböző felmérések adatai mutatják – a cégek jobb gazdasági teljesítményt tudnak elérni. Kvótára mindenképpen szükség van, hogy leküzdhető legyen az üvegplafon jelenség.

Az Európai Bizottság javaslata 40 százalékos arányt javasol a cégek felügyelőbizottságában. Természetesen az ilyen arányokat fokozatosan kell elérni. Belgiumban például azt az elvet követik, hogy hét év alatt kell kinevelni azokat a nőket, akik igazgatósági tagok lehetnek. A távozó igazgatósági tagok pótlására pedig nőket kell választani. Belgiumban amúgy nem is női kvótáról, hanem gender kvótáról beszélnek, vagyis ha a férfiak vannak kisebbségben a cégvezetésben, akkor az ő esetükben kell elérni a kvóta által meghatározott minimum arányt.

Ternovszky Ferenc, főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Főiskola

Férfivilág

Férfivilágban élünk, és ezt az ajtót nehéz áttörni. Nem az egyenjogúság, nem a humanista elvek, hanem a profit miatt kell foglalkozni a kérdéssel. A siker kulcsa a nő, a XXI. század a nők évszázada lesz. A munkák inkább női kompetenciákat fognak igényelni, képzettségük és tudásuk egyre inkább előre tör. A diplomás nők aránya 2020-ra az OECD becslése szerint 70 százaléka fölé emelkedik, de ma még nem tudják megtalálni a képzettségükhöz szükséges munkakört. Magyarországon 10 százalék alatt van a női felsővezetők aránya. A női erőforrás menedzsment elsőrendű gazdasági kérdés. Ha több profitot akar a vállalat, jobb vezetésre van szükség. A férfiaknak mindegy, hogy milyen vezetőjük van, ám a nők több mint 70 százaléka férfi vezetőt szeretne. A nők képesek egyszerre számos feladatra figyelmi, a férfiak viszont egyszerre csak egyre koncentrálnak. A bérkülönbség azért alakulhat ki, mert a férfiak a bértárgyalásokon alkudnak. Az Európai Bizottság szerint 56 százalékkal magasabb a profit a vegyes összetételű vezetésű cégeknél.