Veszélyesen csábító a sárga energianövény
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaságbiológia A repce termőterülete Európában állandóan növekszik – a növényből biodízelt állítanak elő. Ennek mellékhatásai vannak a természetközeli élőhelyekre, amint azt a Würzburgi Egyetem biocentrumában felfedezték. A sárgán virágzó és intenzíven illatozó kultúrnövény környékén kevésbé porzódnak be a vad növények.
Egy példa: „A tavaszi kankalin (Primula veris) kereken 20 százalékkal kevesebb magot fejleszt, mert a poszméhek már nem porozzák be olyan jól, mint a korábbi években” – mondja Andrea Holzschuh biológus. A sárga eltereli a rovarok figyelmét, még akkor is, ha a repcemező területe csak 15 százalékát teszi ki a környező földeknek – állítja a 67 termőföldön végzett kutatás.
Egy uniós projekt keretében kivizsgálják, hogyan lehet biztosítani a repcemezők közelében termő veszélyeztetett vagy védett vadnövények beporzását. Bizonyos körülmények között akár hasznot is húzhatnak a repcevirágból – feltételezik a kutatók. Ha például a vadméhek szívesen telepednek meg a repce szomszédságában, azok a vadnövények, amelyek a repce virágzása után nyílnak, akár jobban is beporzódhatnak, mint ha nem lenne a közelben repcemező.
A helyzet azonban rosszabb az egy-idejűleg virágzó növények esetében. Ezek a „beporzók szolgáltatásaiért” vívott konkurenciaharcban esélytelenek: „A virágzó repceföldön a rovarok jóval több pollent és nektárt találnak” – mondja Holzschuh.
