Az évente végzett mintegy egymillió sebészeti beavatkozás nagyjából 40 százaléka, csaknem 400 ezer egynapos műtéttel is elvégezhető lenne, ehhez képest ennek csak a felét, 200 ezret végeznek ilyen módon – közölte a közelmúltban egy rendezvényen Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.
Megállapításai egybecsengenek a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaságéval, amelynek főtitkára, Szokoly Miklós már egy tavalyi előadásában is arról beszélt, hogy bár Magyarországon 1993 óta van törvényi lehetőség egynapos, tehát legfeljebb egy éjszakás bentfekvéses sebészeti ellátásra, de a motiváció hiánya, a kórházi és szakmai lobbi ellenállása miatt sem terjed el ez úgy, mint más országokban.
A nemzetközi szakmai szövetség 2010-es adatai szerint Dániában az összes sebészeti beavatkozás 74, az USA-ban 71, Németországban 43,5, Spanyolországban 33 százalékát végzik ilyen módon, ugyanakkor Magyarországon ez az arány mindössze 8 százalék.
Az arány az óta ugyan valamelyest javult, de így sem éri el az ideális szintet. Mint Dózsa Csaba elmondta: az általánosnál is nagyobb az elmaradás a laparoszkópos, tehát kis bemetszésből végzett műtéteknél. A nyolc legnagyobb esetszámú kórház, illetve klinika intézményvezetőinek számításai szerint jelenleg évente körülbelül 410-500 esetben végeznek laparoszkópos vastagbél műtéteket, de minimum kétszer ennyi beteget el lehetne látni ily módon - elkerülve a nyílt hasi műtétet.
Az egynapos beavatkozások nem csak a beteget kímélik, de a fekvőbetegeket ellátó osztályok terhelését és a kórházak kiadását is mérsékelnék, de egyes területeken – például a szürkehályog-műtéteknél – a várólisták is rövidülhetnének. Az egynapos sebészetet általában azok a plusz ösztönzők vitték előre, amelyek anyagilag is támogatták ezt az ellátási formát.
Miután 2007-ben egy pályázaton keresztül jelentős többletforrást biztosítottak az egynapos sebészet beindítására Magyarországon, csaknem duplájára, 4,6-ról 8,2 százalékra nőtt az összes műtéten belül az egynapos beavatkozások aránya. Majdnem hasonló növekedést eredményezett a 2011 első felében az a volumentöbblet, amit az intézmények csak egynapos ellátásban felhasználható tevékenységre használhattak fel: ekkor 60 százalékkal több beteget láttak el ambulánsan, mint egy évvel korábban.
E növekedés ellenére is csupán 10-15 százalékra emelkedett az egynapos beavatkozások aránya.
Az intézmények anyagi ösztönzése mellett szakértők szerint az is lendületet adna az egynapos sebészeti ellátásoknak, ha az OEP pedig önállóan és nem a nagy kórházi büdzsé részeként, hanem önálló járóbeteg-tevékenységként finanszírozná ezt a tevékenységet, valamint, ha az érintett szakmák felülvizsgálnák – leginkább bővítenék - az ilyen módon engedélyezett beavatkozások körét.
A szürkehályog-műtét vezet
A nappali sebészet esetén a páciensnek átlagosan 2-6, de maximum 12 órát kell a kórházban töltenie, attól függően, helyi érzéstelenítésben vagy altatásban történt-e a műtét. Az egynapos beavatkozások 95 százaléka ide sorolható (sérv-, visszér-, szürkehályog- és kisebb nőgyógyászati műtétek). A klasszikus egynapos – 24 órás – sebészeti beavatkozásokba nagyobb, például laparoszkópos műtétek, térd- és válloperációk tartoznak.A leggyakoribb egynapos beavatkozás évek óta a szürkehályog-műtét. Az elvégzett operációk 23,6 százaléka volt általános sebészeti, 23 százaléka nőgyógyászati, 17 százaléka szemészeti, 8-8 százaléka traumatológiai és ortopédiai, 5,5 százaléka fül-orr-gégészeti.
A leggyakoribb egynapos beavatkozás évek óta a szürkehályog-műtét. Az elvégzett operációk 23,6 százaléka volt általános sebészeti, 23 százaléka nőgyógyászati, 17 százaléka szemészeti, 8-8 százaléka traumatológiai és ortopédiai, 5,5 százaléka fül-orr-gégészeti. -->
