Fegyveres konfrontáció a Csendes-óceánon

politológia Ha az amerikaiak és a kínaiak fegyveres konfliktusba keverednének egymással, akkor valószínűleg a Dél-kínai-tenger lenne a helyszín.

A játék tétje mintegy 3,5 millió négyzetkilométernyi óceán, vitatott felségjogokkal, amelyet átszelnek az USA fontos kereskedelmi útvonalai, amely gazdag halban és tenger alatti ásványkincsekben – itt többek között 200 millió barrelnyi olajat feltételeznek a mélyben. A régióban már most is rendszeresen katonai incidensekre kerül sor, Kína az ellenőrzést „létfontosságú érdeknek” tekinti, hasonló rangban, mint a Tibet-kérdést. Az egyoldalúan kinyilvánított „kilencpontos vonalra” alapozva Peking magának követeli a tenger nagy részét – és a szövetséges államok partvonala mentén kikötők alkotta „gyöngysort” alakítana ki, amely a kelet-afrikai Port-Szudánig terjedne. A többi part menti állam – Japán, a Fülöp-szigetek, Tajvan, Brunei és Malajzia – szintén igény tart a Dél-kínai-tenger bizonyos részeire; a konfliktus mindkét oldalon – a nacionalizmus és a katonai provokációk miatt – magában hordozza a nyílt háborúvá eszkalálódás veszélyét.

A növekvő kínai katonai erő hatására Peking ellenfelei a nagy hatalmú Egyesült Államoknál keresnek védelmet, amelyet a pekingi expanziós politika elleni utolsó védőbástyának tekintenek. Gyors megoldás azonban nem körvonalazódik a láthatáron, az USA éppoly kevéssé fog kivonulni a térségből, mint Kína. Végül is – így Richard N. Haas, a befolyásos Council on Foreign Relations elnöke –, itt írják majd a 21. század történelmének nagy részét.