Készül az új vízgyűjtő-gazdálkodási terv

Arról, hogy e gazdálkodásra hogyan hat az éghajlatváltozás, a Magyar Hidrológiai Társaság múlt évi vándorgyűlésén tartott előadást az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviseletében Kling Zoltán és Dobi László. (Az idei vándorgyűlésen más kérdésekre összpontosítottak.)

A két szakember megállapítása szerint alapvetően arra kell felkészülni, hogy a klímaváltozás hatásaként az eddiginél kevesebb víz áll majd rendelkezésre Magyarországon. Ennek több oka van. Egyrészt a nyári csapadék mennyisége és az országba érkező folyók hozama csökkenni fog, és kisebb lesz a felszíni lefolyás, a beszivárgás is. Másrészt megszaporodik a hidrológiai szélsőségek száma, és nőni fog az aszályérzékenység, valamint a vízigény.

A felsoroltak miatt jobban ki leszünk téve a rendelkezésre álló víz mennyiségének és minőségének, a mainál egyenlőtlenebb lesz a készletek eloszlása, például nagy, lefolyástalan területek alakulnak ki. Mindebből az előadók szerint az következik, hogy kiérlelt jogszabályi környezettel kell gondoskodni egyebek között a felszín alatti vízkészletek hasznosításáról, de új síkvidéki és medertározókat is ki kell alakítani.

A szakértők összesen 134 tározó kialakítását vizsgálták meg a múlt évig, ezekben együtt 291 millió köbméter víz gyűjthető össze. E tározókból 24-et (35 millió köbméter) viszonylag rövid távon (2020-ig) meg is lehetne valósítani, ötre pedig már 2013-ban is megvolt a pénzügyi fedezet. A tározók a szigetközi kivételével a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon létesülnének, jórészt a Tisza és a Kettős-Körös mentén. E célra igen alkalmasak a holtágak, amiből egyedül a Tiszának 80 van, a Tisza-völgyben pedig összesen 180 található. A Duna 19 holtággal rendelkezik, a völgye pedig 57-tel.

A holtágakban együtt 119,4 millió köbméter víz van.
Az előbbiektől északra és nyugatra, azaz hegy- és dombvidéki tározásra is van lehetőség. Jelenleg közel kétezer ilyen létesítmény van, együtt 345 ezer köbméteres kapacitással. További 121 is kialakítható, amelyekben a meglévőknél sokkal több összesen 132 millió köbméter vizet lehet begyűjteni. Ennek a nagy része, azaz 95 tározó rövid távon is elkészülhet, ezzel további 106 millió köbméter víz tározására nyílik mód.

A kormány bő egy éve született döntése értelmében 9 új tározót kell 2014 április 30-ig üzembe helyezni. (Nincs róla információnk, hogy e téren hol tartunk.) A vízgazdálkodás részei a tavaink is. A Balatonban átlagosan 1900 millió köbméter víz van, négy nagy tavunk együttes vízkincse pedig 2499 millió köbméter. (Ezek a Balatonon kívül a Tisza-tó, a Fertő-tó és a Velencei-tó.)

Vízből önellátók vagyunk

Magyarország a vízből 100 százalékban önellátó országok közé tartozik. Másodpercenként körülbelül 3602 köbméter víz érkezik a szomszédos országokból, helyben 180 köbméter keletkezik (saját források) és 3782 köbméter távozik külföldre a folyókon keresztül. Hozzánk hasonlóan jó helyzetben van Brazília, Oroszország, India és az USA is. A külföldi víztől leginkább függő ország több mint közel 80 százalékos aránnyal Hollandia, 47 százalékkal Izrael, és közel 40 százalékkal Japán. Egyelőre abból a szempontból is viszonylag kényelmes helyzetben vagyunk, hogy Európa 2050-ös vízhiánytérképén – amely a ClomWatAdapt projekt keretében készült el – a kis, 20 százalék alatti stressznek kitett országok közé tartozunk.