Klímaváltozás mindig volt, van, és lesz is

Természetes folyamat a klíma változása , az emberi tevékenység azonban gyorsíthatja a légkör felmelegedését, vallja Farkas Andrea, a Magyar Klímaklub elnöke.

– Van-e klímaváltozás, vagy csak kitalálták? Sokak szerint nincs, de szintén sokan ennek az ellenkezőjét bizonygatják.

– Klímaváltozás mindig volt, mindig van és mindig lesz. A válasz nagyon leegyszerűsített, de a mélységi jégfuratok adatai szerint a földi klíma ciklikusan változott és ez így folytatódik napjainkban is. Láng István professzor ezt azzal szemléltette, hogy képzeljünk el egy nagy U betűt, amelynek a két felső pontja közötti távolsága, kerekítve, nyolcvanezer év. A leszálló és a felszálló ág körülbelül harmincezer-harmincezer év, az alsó rész pedig húszezer év. Tehát harmincezer évig lassú lehűlés van, a felső részben lassú melegedés. Alul van a lehűlt korszak, ami körülbelül húszezer év, ezt nevezik általában jégkorszaknak. Jelenleg a felszálló ágban vagyunk, azaz már elhagytuk már a jégkorszakot, a természetes melegedési periódusban vagyunk.

– Szintén vitatott kérdés, hogy az emberi tevékenység mennyire felgyorsíthatja-e a felmelegedést?

– Igen, különösen akkor, ha olyan anyagokat bocsát ki, amelyek gyorsíthatják a légkör energetikai rendszerét. A fosszilis tüzelőanyagok nagyfokú elégetése és a szén-dioxid gázok feldúsulása kiválthatja az emberi tevékenység olyan hatását, hogy felgyorsul a korábbi lassú felmelegedés. Százéves adatsorok bizonyítják, hogy Magyarországon a felmelegedés dominál, aminek egyik következménye a szárazodás, az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése. A légköri csapadék jobb hasznosítása ezért válik időszerűvé. Csak akkor érdemes kellő figyelmet fordítani a légköri csapadék veszteségeinek csökkentésére, ha értékesíthető terméket lehet előállítani, vagy a környezet minőségét lehet javítani.

– Mennyire fordítunk figyelmet erre, azaz mennyire gondoskodó, előrelátó az ember?

– Úgy látom, hogy előrelátó és az anyagi helyzettől függően gondoskodó is az ember. Odafigyel a természetre, az időjárás alakulására, a légköri csapadék veszteségeinek csökkenésére. Ez utóbbi minél jobb hasznosításának tudományos lehetőségeivel jelenleg többen is foglalkoznak Magyarországon, mint például Jolánkai Márton, Lakatos Mónika, Láng István. A vezetésükkel, s a társszerzőkkel együtt egy tizenöt fős kollektíva állít össze mintegy másfélszáz oldalas, az év végére megjelenő tanulmányt.