„Mi lesz, ha meghal Castro?”

Ez a kérdés még évekkel ezelőtt is sűrű pislogást váltott volna ki. Ezúttal azonban beszélgetőtársaink kötelességtudó kántálásba kezdenek

Mi történne, ha Fidel Castro holnap elhunyna?

„Ah, na igen, valamikor majd meghal, de az ő szellemében fogunk…” Ami annyit jelent: semmi sem történik, legalábbis nem lesz felkelés vagy összeomlás. Kuba hozzászokott Fidel távollétéhez.

És ki veszi át a hatalmat Raúl Castro után?

2018-ban végleg lezárul a Castro-korszak. Hogy a kijelölt „trónörökös”, Miguel Díaz-Canel alelnök szert tesz-e addigra az ország kormányzásához elegendő hatalomra, az majd kiderül. Kuba legfontosabb hatalmi tényezője a hadsereg, amely a gazdaság és a politika számos tisztségét betölti, és tekintélyt élvez. Michael Zeuske történész lehetségesnek tartja, hogy zavaros körülmények között egy katonai tanács veszi át 2018-ban a kormányzást.

Tartható az egypártrendszer?

A legtöbb kubai túlságosan is az új gazdasági környezetben való eligazodással van elfoglalva, semhogy szabad választásokat követelne. A középosztály majd valamikor részesedést kér a politikából, de az arab tavaszhoz hasonló tömegtüntetésekre aligha kerül sor: Kubában nincs fiatalkorú népességrobbanás (a kubaiaknak csak 30 százaléka 24 éves vagy fiatalabb). Emellett Castro évtizedek óta fordított darwini szelekciót valósított meg: aki elégedetlen volt, az mehetett.

Megéri Kubában befektetni?

Magas képzettségi színvonal, első osztályú közbiztonság, sok bepótolnivaló: elvileg igen. Ugyanakkor az átláthatatlan államapparátus és a külföldi befektetőkkel kapcsolatos bizalmatlanság megnehezíti a kubai vizeken való navigálást. Jó néhány cég vallott kudarcot, nem egy befektető került börtönbe.

Kudarcba fulladhat a reform?

A reformok eddig arról gondoskodtak, hogy a pénz gyorsabban mozogjon az országon belül, de arról nem, hogy új értéket teremtsen. A legnagyobb probléma az 1991 óta tartó ipari visszaesésből és a gyenge mezőgazdaságból fakadó alacsony termelékenység. Ennek megoldásához a népnek nagy türelemre lesz szüksége.

Milyen súlyosan károsítja Kubát az USA embargója?

Az embargó komoly károkat okoz; az amerikai turisták hordozta potenciáltól a kubaiak el vannak zárva. Politikailag az embargó bumerángként viselkedett az Egyesült Államok számára: a válság idején segített Castrónak abban, hogy az északi ellenség ellenében maga mögé gyűjtse a kubaiakat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete plenáris ülése a gazdasági blokádot huszonkétszer marasztalta el; utoljára 2013 októberében, 188 szavazattal kettő ellenében.

Feloldhatja az Egyesült Államok az embargót, ha Kuba a szemükben mégis a terrorizmus támogatójának számít?

A CIA éveken át próbálta meggyilkoltatni Fidel Castrót. Az USA Kubában egy inváziót és számtalan szabotázs- és terrorakciót pénzelt; a terroristák Langley-ben ülnek, nem Kubában.

A Kubát átformáló vezér karrierjének kezdete

Fidel Castro 1925. augusztus 13-án született egy kubai cukornádültetvényen. Apja erejéből küzdötte fel magát sikeres vállalkozóvá, úgyhogy Fidel már a havannai egyetemen tanulhatott jogot. Az 1952-re ütemezett választásokon szándékozott jelöltetni magát, de Fulgencio Batista tábornok puccsal átvette a hatalmat, és a választások elmaradtak. Castro ettől kezdve elutasította a demokráciát és a fegyveres forradalom hívévé vált. 1953-ban fivérével, Raúllal sikertelen felkelést szervezett Batista ellen, amiért 15 év börtönre ítélték. Amnesztiával szabadult, majd Mexikóba menekült, ahol csatlakozott hozzá az argentin marxista 'Che' Guevara. 1956-ban tértek vissza Kubába, és megkezdték végül sikeres gerillaháborújukat a kormányzat ellen