A rezsicsökkentést és a gyakori szabályváltozásokat kritizálja az EU
Egyetlenegy közép- és kelet-európai ország sem került be az első két csoportba, ahol a magas szintű és egyre javuló versenyképességű, illetve a magas szintű, de stagnáló vagy csökkenő versenyképességű országokat sorolta fel a bizottság.
A jelentés kiemeli, hogy számos tényező gátolja a versenyképességet szerte az EU-ban. Ezek között Brüsszel a nem megfelelő mértékű beruházásokat, a hitelhez jutás, illetve a piacokhoz való hozzáférés nehézségét (különösen a kkv-k terén), valamint az EU versenytársaihoz képest magasabb uniós energiaárakat sorolja fel, tovább a bizottság szükségesnek tartja az adminisztratív terhek csökkentését is.
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés a versenyképesség egyik legproblematikusabb pontjának a cégek hitelhez jutásának feltételeit nevezi meg. Brüsszel mindamellett elismeri, hogy a helyzet kezelése érdekében az MNB tavaly elindította a növekedési hitelprogramot.
A beruházásokkal kapcsolatban a bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) értéke ismét emelkedni kezdett főként az új autóipari beruházásoknak köszönhetően, amelyek növelték az export 19 százalékát lefedő szektor gazdaságban betöltött súlyának fontosságát.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a jelentés azt emeli ki, hogy a szolgáltatók a csökkentett árak miatt nem tudják teljes mértékben fedezni költségeiket, amely az energiahálózatok hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti. A szolgáltatók egyben arra kényszerülhetnek, hogy a rezsicsökkentés miatt kieső bevételeik kompenzálására az ipari felhasználók vonatkozásában emeljék az áraikat, amely ronthatja a cégek versenyképességét – jegyzi meg a bizottság. A rezsicsökkentéssel kapcsoltban azt is problematikusnak nevezi a brüsszeli testület, hogy az nem ösztönzi a háztartások energiahatékonysági beruházásait.
Az üzleti környezet vonatkozásában a jelentés kiemeli, hogy a gazdasági válság után bevezetett szektorális különadók még mindig érvényben vannak, illetve idén nyáron egy új különadót, a reklámbevételekre kivetett terhet is bevezette a kormányzat, valamint a szolgáltatási szektor bizonyos szegmenseiben (háztartási hulladékkezelés, mobil fizetési szolgáltatások, dohány-kiskereskedelem és iskolai tankönyvellátás) a cégek működését nehezítő intézkedéseket vezettek be.
Brüsszel összességében megállapítja, hogy a szabályozások gyakori változtatása az üzleti környezet kiszámíthatatlanságát eredményezi. Azt is leszögezi a jelentés, hogy a bevezetett reformok ellenére van még mit fejleszteni az államigazgatás működésén a cégeket érintő adminisztratív terhek csökkentése érdekében.
